KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az igazság malmai

Pápai Zsolt

Let Him Have It – brit, 1991. Rendezte: Peter Medak. Szereplők: Christopher Eccleston, Tom Courtenay, Paul Reynolds. Forgalmazó: Best Hollywood. 108 perc.

 

1952-ben Angliában három nap tárgyalás után halálra ítéltek egy fiatalembert rendőrgyilkosságért. A szellemileg sérült és epilepsziás Derek Bentley nem ölt meg senkit, de bűnbakká tették, mivel a valódi gyilkost, Chris Craiget – ő volt Bentley fiatalkorú társa – nem ítélhették el. Az eset nagy port kavart, parlamenti ügy lett belőle, és milliók előtt kérdőjelezte meg a halálbüntetés intézményének fenntarthatóságát.

Peter Medak dokudrámája intelligensen használja ki a történetben rejlő drámai és érzelmi potenciált, egyúttal elkerüli a szentimentalizmus csapdáit. Az igazság malmai a kiállítását tekintve klasszicizáló darab, de posztmodern műfajjátékként is működik, amit a finom gengszterfilmes allúziók nyomatékosítanak (a gyilkosság helyszínének neve – Barlow & Parker Ltd. – a Bonnie és Clyde-történetekre utal; a nagyszájú és agresszív Craig külleme és a merénylet során mutatott viselkedése egyszerre idézi Hawks és DePalma Sebhelyesarcújának címszereplőjét; egy jelenetben Walsh Megszállottságának [White Heat] plakátja látható stb.).

Az igazság malmai nemcsak műfaji, hanem formai szempontból is megkapó. Az inkább rejtőzködő technikájáról ismert Medak jó ízléssel alkalmaz néhol hatásosabb stíleszközöket (a hosszú kocsizások és daruzások egyes jelenetekben azt a benyomást keltik, mintha a rendező óvatosan belesne az események mögé; az ítélethirdetéskor bevetett blank igen hatásos stb.), és ezek a megoldások diszkrét stílusbravúrrá emelik a filmet.

A kritikusok mégis kevéssé méltányolták Medak moziját. Szerencsére az igazságügyben felfigyeltek rá: részben a film hatására 1993-ban Derek Bentley posztumusz kegyelmet kapott, majd 1998-ban újratárgyalták az ügyét, és semmissé nyilvánították az ítéletet.

Extrák: Előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9715