KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az adósság

Baski Sándor

The Debt – brit-amerikai,2010. Rendezte: John Madden. Írta: Matthew Vaughn, Jane Goodman és Peter Straughan. Kép: Ben Davis. Zene: Thomas Newman. Szereplők: Helen Mirren (Rachel), Jessica Chastain (fiatal Rachel), Sam Worthington (David), Marton Csokas (Stephan), Jesper Christensen (Dr. Bernhardt). Gyártó: Marv Films / Pioneer Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 114 perc.

A Spielberg-féle München, ha csak távirati stílusban is, de a kémthriller kulisszái mögött felvetett pár izgalmas kérdést az államilag szponzorált bosszúállás morális dilemmáiról. Két évvel késõbb – nyilván a film sikere által inspirálva – elkészült a hasonló témát boncolgató izraeli Ha-hov. A flashbackekben feltáruló történet szerint 1965-ben három fiatal Moszad- ügynök elfogta Berlinben az egyik leghírhedtebb náci háborús bûnöst. A férfit Izraelbe szállítani nem, csak megölni tudták, de így is hõsökként tértek haza. Csak 30 évvel késõbb derül ki, hogy nem minden úgy történt, ahogy elmesélték, a nyugdíjas korú ex-ügynökök így kénytelenek saját kezûleg elvarrni a szálakat.

Az amerikai remake többnyire hûen követi az eredeti cselekményét, az információkkal azonban jóval bölcsebben gazdálkodik. Ebben a verzióban a nézõk csak késõbb értesülnek arról, hogy pontosan mi is történt abban a berlini lakásban, ennél fogva sokkalta feszültebbek mind a múltban, mind a jelenben játszódó epizódok, az ügynökök viszonyát ráadásul egy szerelmi háromszög is bonyolítja. John Madden rendezõ jó érzékkel keveri a kamaradrámát a lassú folyású thrillerrel, így a színészeknek – legfõképpen Helen Mirrennek és a fiatalkori énjét alakító Jessica Chastainnek, illetve a „Birkenau sebészét” megformáló dán Jesper Christensennek – bõven jut tér a kibontakozásra.

Az izraeli eredetihez hasonlóan Az adósság is csak annyit moralizál, amennyit a mûfaji keretek még lehetõvé tesznek, a fõszereplõkkel ellenben jóval kritikusabb. A Ha-hov ügynökei tragikus hõsök, akik saját lelki békéjüket áldozzák fel önként a haza érdekében, míg Madden változatának szereplõi kevésbé idealizáltak. Õk a közös hazugsággal inkább saját magukat mentik, ezért is hitelesebb a késõbbi meghasonlásuk. A Ha-hov példaképeket állít a nézõi elé, Az adósság gyarló, emberi figurákat – nem kérdés, melyik változat az izgalmasabb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/11 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10858