KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Torrente 4. – Halálos válság

Varga Zoltán

Torrente 4 – spanyol, 2011. Rendezte: Santiago Segura. Szereplők: Santiago Segura, Carlos Areces, Goyo Jiménez. Forgalmazó: Budapest Film. 93 perc.

Ha óhatatlanul túloz is egy elragadtatott méltatás, miszerint a spanyol kultúra két örökérvényű alakot adott az emberiségnek, s Don Quijote mellett Torrente a másik, az mégis tagadhatatlan, hogy a hihetetlenül degenerált exrendőr karakterét nemcsak spanyolhonban övezi masszív kultusz, de szerte a világon, ahol fogékonyak a fekete – és jobbára módfelett tapló – humorral bélelt komédiára. Torrente gyakorlatilag a politikai korrektség szemében véteknek számító összes tulajdonság sűrítménye, a sovinizmustól kezdve szexista („Ezek a nők: nem elég, hogy kurvák, még fizetni is kell nekik”) és rasszista („Egy dzsungellakó költözött a Fehér Házba, de nem takarítóként”) megnyilvánulásaiig – a figurát azonban éppen mérhetetlen elrajzoltsága miatt nem lehet kárhoztatni. Az 1998-as, egy detonáció erejével felérő debütálás óta az író–rendező–főszereplő Santiago Segura immár negyedik alkalommal bújik kabalafigurája zsíros bőrébe, aki ezúttal is megpróbál a lehető legtöbb pénzt megkaparintva kikerülni a bűnügyi bonyodalmakból, s ez a játszma a gazdasági (v)álság örvényeiben fuldokló Európa keserű karikatúráját nyújtó jelenetek tanúsága szerint minden korábbinál nagyobb téttel bír. Noha egyik Torrente-folytatás ereje sem vetekszik az alapfilmével, jól működő akcióvígjátékok: a harmadik és a negyedik rész – a luxusközegbe helyezett, kevésbé sikerült második tétellel ellentétben – abba az izzadságszagú, koszos és lecsúszott miliőbe kalauzol, ahová Torrente s az őt körülvevő válogatott lúzerek és borzasztó családtagok igazán passzolnak, miközben Segura egyre nagyobb teret ad konkrét filmek paródiájának is (jelen esetben A nagy szökés-típusú filmeken élcelődik).

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10899