KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Komputer-kémek

Barotányi Zoltán

Idő: 1969. Az asztalon – vigyázat, nem science fiction! – személyi számítógép! Átlagmagyar mozinéző ekkor hörögni kezd attól a kínzó fájdalomtól, melyet egyesek civilizációs elmaradottságként diagnosztizálnak – de hát ez pusztán a mi kis tízmilliós magánügyünk. A történet gyökereire térve: Martin és Carl briliáns képességű számítógépes szakemberek, s mellesleg nagystílű, anarchista lelkesültségtől fűtött szabotőrök. Amit tesznek, az ma már kötelező gyakorlatként szerepel úgyszólván minden, magára valamit is adó anarchista kiskátéban: bankok információs hálózatába kapcsolódva pénzeket „csoportosítanak át” – szigorúan jótékony célokra. Fent említett mozinéző ezt látván eufórikus hangulatba kerül, elhajigálja totó, lottó, bongó szelvényeit, Meinl-utalványait és nyeretlen kárpótlási jegyeit, majd sürgősen beiratkozik egy alapfokú számítógépes tanfolyamra. Rögvest látnunk kell azonban az intellektuális bűnözés rögös útjait; Carl lebukik (lásd: Búvár Kund, mint ideáltípus), s csak húsz év múltán bukkan fel mint hightech trockista összeesküvő. A továbbiak már P. A. Robinson rendezőre s a két színésztitánra (Robert Redford és Ben Kingsley) várnak: annyit elárulhatunk, hogy egy helyenként izgalmas, sőt szórakoztató (kaland)filmet láthatnak mindazok, akik a Komputer-kémeket nem a komputeres guruk szigorú és kíméletlen tekintetével szemlélik.

Végezetül kötelességünknek érezzük, hogy cáfoljunk egy, a suttogó propaganda által gerjesztett aljas rémhírt: a közelmúlt magyar bankcsődjeit valószínűleg NEM Robert Redford okozta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1194