KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ez történt Budapesten

Lakatos Gabriella


Magyar, 1944. Rendezte: Hamza D. Ákos. Szereplők: Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Kiss Manyi. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 90 perc.
    

A magyar műfajfilm aranykorának záródarabja egyúttal a harmincas–negyvenes évek hazai screwball comedy-jeinek egyik legsikerültebb tétele: annak a trendnek a markáns képviselője, amit olyan filmek fémjeleznek, mint A csúnya lány, az Elnökkisasszony, a 120-as tempó vagy a Házassággal kezdődik. A történet két válóperes ügyvéd, Dr. Szikszay Erzsébet és Dr. Orbói István utálat-imádat viszonyán keresztül mutatja be a korszak ambivalens érzésekkel terhelt férfi–nő viszonyait, és nem csak a screwball-zsánert idézi meg, hanem számos elemében az öt évvel későbbi George Cukor-film, az Ádám bordája előképe, azzal a különbséggel, hogy míg az Ez történt Budapesten az ügyvéd és ügyvédnő inzultusokkal központozott egymásra találását meséli el, addig az Ádám bordájában az ügyész és ügyvéd személyében férj és feleség csapnak össze a tárgyalótermi szorító két ellentétes feléből. A tematikai hasonlóság dacára az Ez történt Budapesten azonban csak marginális szerepet szán a tárgyalótermi szcénáknak, helyette a korszak szalonvígjátékaira jellemző színterek dominálnak benne. Egyértelmű vígjátéki hangszerelése ellenére a filmet finoman áthatja a háborús korszak végnapjainak vészterhes légköre. A derűs vígjátéki hangnem, a felszabadult, könnyed alakításokkal bemutatott nemek harca és a világot problémamentesnek láttató kávéházi, mulatóbeli és vacsorajelenetek jól működő egységet alkotnak a világégésre történő utalásokkal, mint az elsötétítés (melynek célja az ellenséges repülőgépek navigálásának megnehezítése volt) vagy a hiánygazdaság megidézése (az inas a legkülönbözőbb használati tárgyakat halmozza fel). A vígjátéki tónust ellenpontozza továbbá a filmben elhangzó dal is: „… a sors majd úgyis elszakít, szenvedni, sírni megtanít, minden egyes napért, minden pillanatért kár”.

Extrák: Az Ez történt Budapesten azon kevés negyvenes években készült magyar filmek közé tartozik, amelyek ha finoman is, de reflektálnak a háborús eseményekre. A lemez extrái jobbára azzal foglalkoznak, hogy a II. világháborús tematika miként reprezentálódik a korabeli magyar filmekben. A közel egyórás Hátország a moziban című doku a háború mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be, és ugyancsak ebbe a témakörbe illeszkedik az a korabeli fényképekből és forgatókönyv-részletekből, hangalámondással összeállított 17 perces film, amely a sajnálatos módon elveszett, egy korszak emblematikus életérzését összefoglaló háborús melodrámáját, az Egy nap a világot rekonstruálja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12091