KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elemi szerelem

Tüske Zsuzsanna

Une rencontre francia, 2015. Rendezte és írta: Lisa Azuelos. Kép: Alain Duplantier. Szereplők: Sophie Marceau (Elsa), François Cluzet (Pierre), Lisa Azuelos (Anne), Alexandre Astier (Eric). Gyártó: Pathé / Bethsabée Mucho / TF1. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 81 perc.

A végül két tannyelvűre sikeredett LOL hazai földön és álomgyári partokon is elkészített feldolgozása után, a kajla tini-szösszeneteket jegyző francia rendezőnő, Lisa Azuelos ezúttal nagykorú románcban éli ki olthatatlan játékos kedvét. Azuelos a Házibulik egykori királylányát, az azóta érett nagyasszonnyá nemesedett Sophie Marceau-t megtartja előző filmjéből, de az Elemi szerelemben – az anyaszerepen túl – egy ábrándos sors-társasjátékba helyezi. A negyven feletti Elsa népszerű regények kikapós írónőjeként és szépleányok anyjaként, míg a középkorú Pierre sikeres ügyvédként , mintaszerű férjként és apaként éli tökéletes életét – mígnem véletlen találkozásuk felbolygatja mindennapjaikat és komoly szerelmi dilemma elé állítja őket: mi a nagyobb tragédia, ha az első fellángolás hatására újra látják egymást, vagy ha tiszteletben tartva a házasság intézményét, soha többé nem találkoznak.

A LOL képsorain még csak az újkori kommunikációs csatornák (sms, chat-ablak) képi megjelenítése volt hangsúlyos – az Elemi szerelemben már a látványos filmnyelvi eszközök elsőre öncélúnak ható orgiája főszerepet kap, hogy aztán egy bravúros szerzői huszárvágással értelmet és koncepciót nyerjen, így aztán a megkapó szépségű kompozíciókat túlharsogó képi túlzások is izgalmas metaforákként üdvözülnek. A delikát formai és tartalmi rímek átfogalmazzák a döntéshelyzet tétjét: a kérdés az lesz, vajon manapság ki az igazi hős egy szerelmi történetben, aki elhagyja a családját az újért vagy aki a szerelemről mond le. Az elbeszélés praktikái a sors játékával, a mozi nyújtotta színpompás álom az új szerelem izgalmával kerül közös nevezőre, míg a csendes, láthatatlan filmnyelv a nyugodt szépségű megállapodottságról mesél finom varázslattal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12115