KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szaffi

Varga Zoltán

Magyar, 1985. Rendezte: Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda. Forgalmazó: MANDA. 77 perc.

 

Jókai-adaptációink egyik legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett), rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez áll közel, de a Vukhoz is szorosan kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz, miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál: kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is (megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika megírására is (!) kapható Puzzola.

A történelmi közeg anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként helyet kapott Pázmán lovag igazolja. Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült – jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt. A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12485