KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Krampusz

Kovács Marcell

Krampus – amerikai, 2015. Rendezte: Michael Dougherty. Írta: Todd Casey és Michael Dougherty. Kép: Jules O’Loughlin. Zene: Douglas Pipes. Szereplők: Emjay Anthony (Max), Adam Scott (Tommy), Toni Collette (Sarah), David Koechner (Howard), Allison Tolman (Linda). Gyártó: Legendary Pictures / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 98 perc.

 

A karácsonyi horror bevett műfaja az ünnepekre időzített filmkínálatnak, még ha nincs is akkora piaca, mint a romantikus komédiáknak vagy animációs filmeknek. Többnyire szerény költségvetésű darabok készülnek annak a nem túl népes, de biztos közönségnek, amelyik a túlcsorduló szeretet ünnepén nagy igyekezettel keresi a borzalmakban dagonyázó mozgóképes fantáziákat. Nemrégen volt divat a karácsonyi témájú slasher-klasszikusok újrafeldolgozása, és a Krampusz által megidézett horror-komédia stílus is a nyolcvanas években élte virágkorát. Chris Columbus és Joe Dante Szörnyecskékje lehetett az elsőszámú minta Michael Dougherty életszerű környezetben játszódó, rémisztő és mókás fordulatokban egyaránt bővelkedő karácsonyi mozijához.

A főcímjelenetben az áruházba vicsorogva bezúduló vásárlók, az utolsó hintalóért ökölre menő apukák és a közönyös ál-Mikulás ölében hisztérikusan zokogó gyerekek tökéletesen közvetítik a karácsony sötét oldalának hangulatát. A nyitány sokat ígérő, ezt a tempót és intenzitást azonban nem sikerül tartani. Pedig a színészek jók, nincs bohóckodás, a karácsonyt csak nyugtatókkal elviselő, a gyűlölt rokonokra kényszeredetten mosolygó családot közeli ismerősünknek érezzük. A közép-európai folklórból kölcsönzött szörny is hatásos. A mikulás-mesékben a csodában megingathatatlanul hívő hős jutalmat kap, a Krampusz a hitüket elvesztők megbüntetéséről szól. A szarvas-patás címszereplő kegyetlen pribékjeivel, a szögbelövővel támadó mézeskalács-manókkal és a kannibál porcelánbabákkal terrorizálja a békésen karácsonyozó kertvárosi lakosokat. A forgatókönyvíróként (Superman visszatér) és rendezőként (Adsz vagy kapsz) sem kezdő Dougherty jópofa, szerethető filmet készített. Ahhoz viszont, hogy az új Szörnyecskékként üdvözölhessük, erősebb sztori, egy-két ráadás fordulat mindenképp kellett volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12569