KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Egy szerelem gasztronómiája

Manna Mia

Kovács Gellért

Zenés-főzős-csókolózós gasztromusical.

 

Ahogy Madarász Isti korábbi rendezéseiről, úgy legutóbbi játékfilmjéről is megállapítható, hogy lelkesen igyekszik megfelelni választott műfajának. Azonban ennél többet aligha találunk benne. Bár az is igaz, hogy a zsáner mesterséges meghatározása is mintha előre menekülne. A szlogen szerint ez amolyan „film”, aztán azt is olvasni róla, hogy műfaji meghatározása „gasztromusical”. Utóbbival a legnehezebb bármit is kezdeni, hisz ugyan ötletekben nincs hiány (azok megvalósításával már sokkal több gond akad), a klisékből összerakott forgatókönyv azért odáig nem megy el, hogy megénekeltesse a zöldségeket, s a nyers húsok se mutatnak be semmilyen koreográfiát. Igaz, a sült nyúl illata az állatot megformázó illatfelhőben fordul be a konyhából az étkező vendégek felé, ám az önelégült szakács és az alapanyagok közti intim viszonyról inkább csak dalban mesél a férfi főszerepet megformáló Bereczki Zoltán. És amikor ezt teszi, a séfbe egyre szerelmesebb banki alkalmazott (Balla Eszter) mellett természetesen az egész piac is táncra perdül.

Bájos bohóságnak kéne ennek lennie, mégis zavarba ejtő, ahogy inkább viselkedik egy képzelt trendi étterem mesterkélt infantilizmust árasztó reklámfilmjeként. Ami a musical-részeket illeti, a résztevők vitathatatlan, alázatos profizmusa nem elegendő ahhoz, hogy a néző is igazán jókedvre derüljön, s kicsit kevesebbet is kapunk ezekből, mint amit elvárhatnánk. Ahogy a rossz emlékű Pappa Piában, úgy itt se kerülnek igazán a helyükre azok a számok, amelyeket a magyar slágertörténelemből válogattak be az alkotók (az igencsak logikusan beválogatott Bergendy-dal, a „Hadd főzzek ma magamnak!” kivételével). A „Nem leszek a játékszered” persze szinte mindegyik szakítós szituációban megállja a helyét, de inkább kényelmes, mint szellemes választás – a párhuzamos montázsban megoldott, itt hármas felállásban elénekelt R-GO klasszikus, a „Szeretlek is + nem is” viszont ebben a formában totális tévedés. A jukebox musicalek alapkövetelménye így sajnos itt sem igazán teljesül. A feldolgozott daloknak nem sok közük van a cselekményhez, erőltetettek, kilógnak. Az eredeti számok legalább arról szólnak, amiről a jelenet.

Bereczki színészként most sem hiteles, de nem miatta lesz alig élvezhető blődli a filmből, hisz a többiek szinte egytől-egyig a legjobb budapesti színházakból álltak bele a romantikusan-vígjátékosan grimaszolós tingli-tangliba. De hiába szerepel Takács Nóra Diána, Mészáros Béla, Molnár Gusztáv, Borbiczki Ferenc, Csomós Mari, Gazsó György és Benedek Miklós, karaktereikkel ezzel az ehetetlenül puhára főzött fogással nem tudnak mit kezdeni, s erről ők tehetnek a legkevésbé. Az unottság be sem tehette a lábát a Zsötömének elnevezett étterembe: ha le kellett menni vigyorgósba, hát a színészek lementek oda, s érezhetően vállalták is a felelősséget a hakniért. Volt miért: bár a külcsínnel nincs komoly probléma, valamint a táncjelenetek is korrektebbek, legalábbis elszántabbak, mint amiket a Pappa Piában láthattunk, az összhatás még így is kudarcos. Történet nincs, csak egy vázlatosnak is alig nevezhető alapkonfliktus, amelyből hőseink pont úgy jönnek majd ki, ahogy belekerültek: énekelve és boldogan. Az Egy szerelem gasztronómiája nagyon színes, nagyon vidám, ám néhány aranyosabb geget leszámítva aggasztóan megúszós. Akik szeretik a musicaleket, azokból komoly kompromisszumok árán tán előhívhat néhány megengedő mosolyt, elvégre Madarász Isti érezhetően nagy szeretettel fordult a műfaj felé, de a lelkesedés, mint általában, most is kevésnek bizonyult.

 

Egy szerelem gasztronómiája – magyar, 2017. Rendezte: Madarász Isti. Írta: Hegedűs Bálint. Kép: Reich Dániel. Producer: Hidasi Dalma. Szereplők: Bereczki Zoltán (Lőrinc), Balla Eszter (Vanda), Csomós Mari (Klári néni), Gazsó György (Kovács úr), Mészáros Béla (Gerzson). Gyártó: Extreme Film. A Duna Televízió bemutatója. 88 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13535