KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Tisztelt Szerkesztőség!

Forgács Péter

 

Jeles András olvasói leveléhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot.

 

„…Már a régi görögök is ismerték a bőrt”

Karinthy Frigyes

 

Tizenkét éve dolgozom együtt Szemző Tibor zeneszerzővel különböző film és performance művekben, foglalkozom a szöveg, a zene és a kép összefüggéseivel. Ennek egyik, számomra jelentős vonulatát az eddig 11 darabból álló Privát Magyarország sorozat jelenti.

Erre a sorozatra igen nagy hatással volt – természetesen a teljesség igénye nélkül – Bódy Gábor–Tímár Péter Privát történelem (1978) című munkája és Kardos Sándor Horus Archívuma. Sokat köszönhetek Erdély Miklós Partita, Szentjóby Tamás Kentaur című filmjeinek és Halász Péter Dohány utcai szobaszínházának. Bob Ashley Videó Operája és Philippe Glass Einstein on the Beach című operája (Bob Wilson rendezésében) és Steve Reich, Kurtág György, a Talking Heads és Lou Reed zenéi voltak meghatározóak számomra.

Nem szeretnék megfeledkezni a 180-as kortárs zene csoportról sem, amelyben 1979-től működtem közre mint narrátor.

Egyúttal szeretnék köszönetet mondani – ismét a teljesség igénye nélkül – azoknak a személyeknek, akik termékeny gondolataikkal segítették a Privát Magyarország sorozatot az évek során: Bereményi Géza, Ferenczi Gábor, Forgách András, Kiss Dezső, Kornis Mihály, Peternák Miklós, Révész Márta és Albert Wulffers.

Végül szeretném megjegyezni, hogy Jeles András leveléből egyáltalán nem derül ki, hogy az Álombrigád című film zeneszerzője Darvas Ferenc, továbbá A mosoly birodalmának zeneszerzője Melis László és nem Szemző Tibor volt. Az említett szerzők zenei világa annyira eltérő Szemzőétől, hogy felmerül a kérdés, vajon az olvasói levél írója egyáltalán látta-e Az örvényt? Amennyiben említett zeneszerzők munkái és filmes vagy színházi alkalmazásuk közt van egyáltalán hasonlóság, azok gyökere a közös európai kulturális örökségben keresendő.

 

Üdvözlettel:

Forgács Péter


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1677