KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Óvakodj az idegentől

Tamás Amaryllis

A társadalom korlátlan hatalommal felruházott elmegyógyászát, a kapcsolatépítések és szakítások zsonglőrét nem intellektuális vagy tudományos kalandvágy hajtotta az orvosi pályára. Gyermekkori, gondosan titkolt családi tragédiájára, személyes érintettségére talál gyógyírt úgy, hogy szerződésbe lép a pszichiátriával. A csinos doktorina technokratapáncéllal vértezi föl magát, és ügyesen leplezi hasadtelméjűségét. Választott szakmája felmenti a felelősség alól, lelkiismeretének hangjait elnémítja a napi „gyógyító” munka, agresszióit belesűrítheti diagnózisaiba. A pszichológiai osztály szigetén ő a Főnéni, a Tekintély, aki különleges előnyöket élvez nála jóval egészségesebb lelkületű betegeivel szemben. . Dr. Sarah Taylor (Rebecca de Momay), miután Peter Hall filmje agyonjellemezte a pszichológiai iskolák összes elméleti és tárgyi kliséjével (Oidipusz-komplexus, kompenzációs vigasz, esernyő, lift, ketrec) –, összetalálkozik egy a társadalmi kontrollt megjelenítő nyomozóval (Antonio Banderas). A Puerto Rico-i rendőr és a szemfényvesztő Sarah szexualitását sem kímélve, teljes személyiségével csatározik az erotikus thrillerben. S miután Tony megbolygatja a Sarah által elgondolt szereposztást, a történet a férfi sorsdrámájaként folytatódik.

A pszichiáternő tovább praktizál, nyitva a rendelő ajtaja a következő férfi, az újabb potenciális áldozat előtt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=240