KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Manoel de Oliveira kilencvenhárom évesen is forgat: a Dorian Gray arcképének filmre vitelére készül. Oscar Wilde hátborzongató kisregényének főhősét John Malkovich fogja életre kelteni.

 

*

 

A Coen-testvérek a tőlük megszokott sebesességgel máris új filmen dolgoznak: egy 1966-os angol kasszasikert, A különleges rablást (Gambit) dolgozzák fel újra, Michael Caine után most Hugh Granttel a főszerepben. A brit színész eközben egy másik híres-hírhedt rendezőpáros ajánlatára is igent mondott, az új Farelly blődliben sziámi ikerpárt játszik.

 

*

 

Sinatra-remake után Sinatra-bio. A Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven) még a mozikban, de már készül a gengszterek és a Fehér Ház kedvencéről az első életrajzi film. A leghosszabb éjszaka (The Night We Called It A Day) egy kínos incidenst emel ki Frank Sinatra életéből. A „Hang” David Bowie képében tér vissza a filmvászonra.

 

*

 

Hat évvel a lengyel rendező halála után megvalósult a Kie¶lowskiPiesiewicz alkotópáros Mennyország–Purgatórium–Pokol trilógiájának első darabja; rendezője az első amerikai produkcióját jegyző Tom Tykwer (A lé meg a Lola). Az első két rész forgatókönyve még Kie¶lowski életében elkészült, a Pokol történetét Piesiewicz 1998-ban fejezte be. A Mennyország Sienában játszódik, a Purgatórium helyszíne Los Angeles, a Pokolé Varsó; a rendező(k) személyéről még nem döntött a Miramax.

 

*

 

89 éves korában elhunyt Chuck Jones, az amerikai rajzfilm nagy öregje. Tapsi Hapsi, Dodó kacsa és a Gyalogkakukk szülőatyja 1938 és 1962 között a Warner-stúdió animációs részlegének vezetője volt, a legendás Tex Avery és Bob Clampett társaságában. Az „animációs film Beatlesének” elkeresztelt trió egyetlen életben maradt tagjaként 1996-ban életmű-Oscart kapott. Utolsó rajzfilmhősét, Timber Wolfot két évvel ezelőtt indította útjára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2534