KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animáció

Kockáról kockára

Hegyi Gyula

Kézikönyv a magyar rajzfilm történetéről.

 

A magyar animáció elmúlt fél évszázadáról sok legendát hallani. Dizseri Eszter most arra vállalkozott, hogy olvasmányos és ugyanakkor egzakt kézikönyvben a legendák mellett a tényekkel is elszámoljon.

Dizseri Eszter évtizedek óta a magyar animációs film szorgos és rokonszenves munkása. E kézikönyv mögött kemény és alázatos munka áll, hiszen a több mint száz oldalas filmográfia 3200 filmről és 300 alkotóról közöl pontos információkat. (Még fél perces reklámfilmek is alkotóval, megrendelővel és alapvető technikai adatokkal szerepelnek benne.) Amíg lesz filmes szakirodalom Magyarországon, az animáció kutatói ezt a könyvet használni fogják: s ez a szerzői alázat legnagyobb jutalma. A szikár tények mellett a kedves rajzfilmfigurák mögött álló alkotóműhely hangulata is megelevenedik a könyvben. A Pannónia „a kiválóság szigete”, költőibben fogalmazva egyenesen „Árkádia” volt egy ellentmondásos korban.

A sok komoly adatot és gondolatot számos rajz egészíti ki. Legtöbbjét Gusztávtól dr. Bubón át Frakkig képaláírás nélkül is könnyen felismerjük. A szép kiállítású albumot végiglapozva még jobban megértjük, hogy az elmúlt évtizedekben az animációs film a kortárs magyar kultúra egyik leggazdagabb ága volt. Ennek vetett véget a rendszerváltozás táján „a tények hideg lehelete”, azaz az egykor világhírű műhely szétesése és szétverése. A Pannónia szellemi bázisán keletkezett sok kis műhely ugyanakkor szerencsés esetben értékeket is produkálhat a tengernyi kommersz termék mellett.

Dizséri Eszter a stúdió fénykorában a Pannónia rokonszenves „propagandistája” volt. Hűsége töretlen, hiszen a szervezet széthullásával is megmaradt az „ügy” elkötelezettjének. Értékes munkája minden szakmai részleten túl egy szellemi műhely és egy baráti közösség érzelemgazdag krónikája is. E közösség szétrobbant, tagjai szétszóródtak, de a körülöttük kialakult szellemi áramkör nem szakadt meg teljesen. Ennek dokumentumait örökíti meg a Kockáról kockára, immár a magyar filmtörténet számára is.

 

Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998, Balassi Kiadó, 1999.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2895