KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Patakfia és a Nap

Kapecz Zsuzsa

Mesekönyvből mesélni kétféleképpen lehet: pontos szöveghűséggel vagy ide-oda kalandozva. Martin Tapak a második módot választotta, amikor kibővítette a Grimm-fivérek egyik nevezetes történetét, Az ördög három arany hajszálát más Grimm-mesék, főként A kristálygolyó részeivel. Filmje nem több, mint e mesék történéseinek többé-kevésbé eredeti kombinációban való rekonstruálása. Ez nem feltétlenül baj, de bizonyos kívánalmaknak ez esetben is eleget kell tenni, még a mesében is. Ha a kamera elé vitt tájak érdektelenek, legalább a díszletek vonzzák a szemet. Ha a díszletek sem, legalább a jelmezek vagy a tárgyi környezet. Ha a képek unalmasak, legalább a színészek legyenek szuggesztívek. A rettenetes király legalább rettenetes legyen. Az udvari bolond legalább mulattató. A varázsló legalább titokzatos, ha nem is merlini. A hercegkisasszony legalább elviselhető, ha nem is szép. Valami legalább legyen, sóhajt a néző. Mi lenne, ha Patakfia mégsem hozná el a Nap hajszálait? De akinek szárnyal a fantáziája, az otthon is maradhat és ábrándozhat bámulatos mesefilmekről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6462