KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kobra napja

Hollós László

 

A sakál, a keselyű és a sáska után a kobra napja is elérkezett hát! A címbéli Kobrának persze semmi köze a félelmetes hírű kígyóhoz. Kobra ugyanis ragadványnév, viselője a bűnügyi filmek jellegzetes, rettenthetetlen magányos hőse. Amolyan Philip Marlowe-féle magándetektív. Valamikor a rendőrség embere volt, de a „magasabb körök” érdekeit sértő felfedezései miatt félreállították. Most ismét eljött az ő ideje. Egykori főnökének kérésére San Franciscóból Genovába repül, hogy elkapja régi, nagy ellenfelét. S ekkor beindul a szokványkrimik szokványgépezete. Elvetemült gyilkosok és kábítószerkereskedők, korrupt üzletemberek és még korruptabb rendőrök kergetik egymást; van üldözés, verekedés, lövöldözés, kevéske humorral és érzelgősséggel fűszerezve. Gyorsan nő a halottak száma, egyre több titokra derül fény, egyre több gonosztevőt ér utol a megérdemelt vég. De az igazán „nagy halakat” a Kobrának sem sikerül kifognia.

A feszült izgalmakat áhító néző alighanem csalódni fog. Helyenként unalmas, vontatott filmet lát, jó előre kiszámítható fordulatokat. Ezen még a címszerepet alakító Franco Nero sem tud segíteni, aki jelmezcsere nélkül, szinte észrevételenül sétál ide előző filmjeiből. Borostásan, kalapban, ballonkabátban. És talán egy kicsit már fáradtan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7079