KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Thor

Kovács Marcell

Thor – amerikai, 2011. Rendezte: Kenneth Branagh. Írta: Mark Protosevich történetéből Ashley Egward Miller, Zack Stentz és Don Payne. Kép: Haris Zambarloukos. Zene: Patrick Doyle. Szereplők: Chris Hemsworth (Thor), Anthony Hopkins (Odin), Natalie Portman (Jane Foster), Tom Hiddleston (Loki), Stellan Skarsgard (Andrews). Gyártó: Paramount Pictures / Marvel Entertainment / Marvel Studios. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

Aki Vasember vagy Zöld darázs kalandjait túlságosan földhözragadtnak találta, most Thorral vigasztalódhat. A nagy Odin fia három világ között ingázik, otthona a csillogó sztaniolba csomagolt Asgard, a népét fenyegető jégóriások ellen sötét, fagyos alvilágban csatázik, és nálunk is megfordul persze, ide száműzi apja büntetésül felelőtlen harciasságáért. Az isteni ereje révén rendhagyó, mitikus szuperhőst a hatvanas évek elején vérfrissítésnek szánta Stan Lee a Marvel tudományos-fantasztikus eredetű szuperhőseinek csapatába, és a filmváltozat alkotói is igyekeznek újat mondani az egy kaptafára készült képregénymoziktól fásult nézőnek. Egy shakespeare-i királydráma előadása lehetett az elképzelés a Flash Gordon és A Gyűrűk Ura díszleteiben, megvalósítani azonban csak félig-meddig sikerült. A Thort is ugyanaz a blockbuster-betegség gyötri, mint megannyi hasonszőrű képregényfilm-társát. Mindenkinek akar nyújtani valamit, ezért van benne akció, dráma, románc, humor és fantasy – a korhatárszempontokra tekintettel mindenből mértékkel. Csak saját karakterre nem futotta az alkotóktól, az újszerű motívumok ráaggatott cicomaként fityegnek a feszes szuperhősgúnyán, Kenneth Branagh rendező Bryan Singer-üzemmódban mondja fel a leckét, jó ritmusban, szórakoztatóan meséli el a pörölyt lóbáló szőke adonisz történetét, de semmi emlékezeteset nem produkál.

Milyen jó lett volna pedig, ha Branagh saját Shakespeare-filmjeinek szellemében közelít a témához, és egy méltóságteljesen lomha tempójú drámával rukkol elő, tele veretes mondatokat szavaló, szúrós tekintetű szereplővel. A képregényfilm az évszázad új mozis műfaja, csak remélni lehet, hogy a producerek idővel a szabálytalan, meglepő feldolgozásokban is látnak majd fantáziát. A Marvel filmes részlege az X-Men és a Fantasztikus négyes után újabb szuperhős-különítményt készül a világra szabadítani. Vasember, Thor és Amerika kapitány a Bosszúállókban egyesítik majd erőiket, újabb és újabb mozis-konzolos-képregényes termékek előállítására adva lehetőséget. Bizakodjunk, a Thor harmadik részét már hátha a Farrelly-fivérek jegyzik majd, vagy Lars von Trier.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10749