KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Magyar animációs sorozatok

Bata Norbert

Mikrobi – magyar, 1975. Rendezte: Mata János. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: MTVA. 124 perc.

Pityke őrmester – magyar, 1979. Rendezte: Maros Zoltán. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: MTVA. 96 perc.

A robot és a rendőr: az egyetemes tömegkultúrában oly nagy karriert befutott, mitikussá érett figurák a magyar élőszereplős filmekben jobbára csak korlátozottan vagy korlátoltan jelentek meg. Mindazonáltal a televíziós bemutatásra gyártott animációs sorozatok igyekeztek javítani a mérlegen: mindkét figura markánsan más színben jelent meg ezekben, mint az élőszereplős opuszokban.

Mondhatni, nyertes csapat állt össze újra, hogy megszülethessen a magyar (rajz)film első emblematikus robothőse: a rendező Mata János, a dramaturg Bálint Ágnes és a zeneszerző Lovas Ferenc előzőleg a Kukori és Kotkoda baromfiólbeli mikrokozmoszával arattak sikert, hogy 1974–75 között a világűr makrokozmoszába merészkedjenek a Mikrobival. A sorozat érdekes módon a rádióból érkezett, népszerű hangjáték előzte meg, melynek tizenhárom részét dolgozták rajzfilmmé, s egyúttal jelentősen visszavettek a rádiós széria tudományos-ismeretterjesztő szakszövegeiből. Megtartották viszont a sorozat szellemiségét (középpontban a lehetséges alternatív életformák iránt mutatott rokonszenvvel), s ami még fontosabb: a Mikrobit szinkronizáló, ragyogó Csákányi Lászlót, aki nélkül aligha képzelhetők el a zsémbes pesztra-robot kalandjai a gyerekcsapattal, élen a legkisebb lurkóval, Peppével. A bolygóközi utazásokhoz az alkotók, úttörő módon, a Központi Fizikai Kutató Intézet informatikai eszközeit is igénybe vették: a gyerekek űrhajója – melynek felemelkedése rendszeresen visszatérő kép – számítógép felhasználásával készült. Kevésbé előremutató, de feljegyezhető: a futurisztikus miliőt bizonyos beállításokban makettekről készült fotók adják. A Mikrobi sci-fi témáihoz és sajátos formai megoldásaihoz képest a Belügyminisztérium megrendelésére készült, 1979–80-as Pityke – Maros Zoltán ugyancsak tizenhárom epizódos szériája – minden értelemben földhözragadtnak tűnik: az űr helyett a kortárs Budapest utcái vonzzák, az intergalaktikus nagy utazások helyett a kisszerű bűnözés berkeibe enged bepillantást, s rajzai is szerényebben kidolgozottak. Igaz, őrmester főhőse – neki Kern András kölcsönzi a hangját – számítógéppel vív szellemi csatát, mielőtt hű ebe, Marcipán és gyerekpajtásai segítségével nekilódul lefülelni a bitangokat.

Extrák: Nincsenek. A két sorozat két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11470