KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A harag tüze

Bocsor Péter

Out of the Furnace – amerikai, 2013. Rendezte: Scott Cooper. Szereplők: Christian Bale, Casey Affleck, Woody Harrelson. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.

Első rendezése, az Őrült szív (2009) után, amely egy lecsúszott countryénekes sorsát mutatja be Jeff Bridges Oscar-díjas alakításában, Scott Cooper ismét az amerikai néplélek számára kedves témához nyúlt. Az országot felépítő, főként pennsylvaniai és nyugat-virginiai acélmunkások küzdelmes sorsa ugyanis a countryzene által megidézett westernromantika mellett az amerikai identitás másik nagy toposza, amely nemcsak a filmrendezőket ihlette meg, amilyen például a matewani mészárlásnak emléket állító John Sayles, de a történelmi regényeknek is gyakran témát adott. Cooper is egy ilyen regényt választott filmje kiindulópontjául, mégpedig Thomas Bell Out of This Furnace (1941) című családtörténetét, amely a Braddockban (Pittsburgh egyik külvárosában) élő kelet-európai bevándorlók sorsát kíséri végig három nemzedéken keresztül.

Noha a film ugyanitt játszódik, és az angol címe is Bell regényére utal, A harag tüze korántsem tekinthető adaptációnak. Cooper és a forgatókönyvet vele együtt író Brad Ingelsby a regény helyszínét és történelmi kontextusát csupán háttérül használják az iraki háború és a legutóbbi gazdasági válság lelki és társadalmi hatásait bemutató filmben, és a főszereplő, a nehéz körülmények között is a boldogságot kereső acélgyári munkás, Russel Baze (Christian Bale) sorsának középpontjába egy igencsak témaidegen motívumot állítanak: a bosszút. Miután Russel öccse, az iraki háború után beilleszkedni képtelen Rodney (Casey Affleck) a vérfertőző hegylakók számára pénzdíjas ökölharcokat szervező Harlan DeGroat (Woody Harrelson) áldozatául esik, a törvényen kívüli közösséggel szemben tehetetlen rendőrség helyett Russelre vár a feladat, hogy saját kilátástalan sorsát végleg megpecsételve igazságot tegyen.

Ellentétben azonban az alkotók szeme előtt nyilvánvalóan példaként lebegő A szarvasvadász-szal, a rozsdaövezet szürke világába bepillantást nyújtó szociodráma és a hétköznapi ember morális felőrlődésére kihegyezett akciótörténet nem állnak össze kerek egésszé. A parádés szereposztásnak megfelelő remek alakítások, az erőteljes, minimalista párbeszédek, illetve a posztmodern noir szellemében fényképezett látványos kietlenség ellenére a film inkább tűnik tisztelgésnek különböző, Cooper által nagyra becsült elődök előtt.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11741