KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Három hegycsúcs

Kovács Patrik

Drei Zinnen – német-olasz, 2017. Rendezte és írta: Jan Zabeil. Kép: Axel Schneppat. Szereplők: Alexander Fehling (Aaron), Bérénice Bejo (Lea), Arian Montgomery (Tristan). Gyártó: Echofilm / Rohfilm. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 94 perc.

 

Szemlátomást kimeríthetetlenek a szövevényes apa-gyermek kapcsolatokat bemutató mozgókép-históriák: ezt ékesen bizonyítja az is, hogy átívelik a fél filmtörténetet. Legyen szó akár neorealista művészfilmről (Biciklitolvajok), családi melodrámáról (Kramer kontra Kramer) vagy túlfűtött akcióthrillerről (Fehér éjszaka), látható, hogy az apaszerep ellentmondásait kiaknázó mozik családfája mennyire szerteágazó. A Három hegycsúcs egy pillanatig sem viszonyul felforgató módon a tematikához, hiszen unalomig ismert családi válsághelyzetet exponál. Lea gyermekével, Tristannel és újdonsült élettársával, Aaronnal idillinek ígérkező kirándulást tesz az olasz Dolomitokba, ám a friss hegyi levegő indulatos viszályt gerjeszt a kisfiú és nevelőapja között. Kettejük egyre vehemensebb pszichológiai hadviselése egy balul sikerült túra során éri el csúcspontját: Aaron komoly sérülést szenved, ráadásul a leereszkedő ködben szem elől téveszti mostohafiát, s így mindkettejüket túszul ejti a fagyos hegyvidék.

Innentől a Három hegycsúcs hagyományos túlélőthrillerbe fordul át, ám Zabeil oly hosszan érleli a műfaj által megkövetelt konfliktust, hogy mire az valóban beizzik, elapad a feszültség. Az opusz sokkal izgalmasabb az ezt megelőző egy órában: nemesen konzervatív, lassan építkező családi melodráma pereg előttünk, melyet nem is a – sokszor banális – dialógok, hanem a kölcsönös meg nem értettséget kidomborító változatos motívumok éltetnek. Csalódást okoz viszont, hogy a felvetett problematika túl általános, így néhol olybá tűnhet, mintha egy zöldfülű családterapeutáknak szánt oktatófilmet látnánk. És bár a színészek az erősen tipizált karakterek bőrében is brillíroznak, Az igazi törődés című norvég mozi sokkal hitelesebb gesztusokkal tolmácsolta ugyanezt a témát a közelmúltban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13677