KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Könyvklub

Lovas Anna

Book Club – amerikai, 2018. Rendezte: Bill Holderman. Írta: Bill Holderman és Erin Smimms. Kép: Andrew Dunn. Zene: Peter Nashel. Szereplők: Diane Keaton (Diane), Jane Fonda (Vivian), Candice Bergen (Sharon), Mary Steenburgen (Carol), Andy Garcia (Mitchell), Craig T. Nelson (Bruce). Gyártó: Apartment Story / June Pictures. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 104 perc.

 

Vajon mi különbözteti meg a hatvanas generációt a huszonévesektől? Az élettapasztalat, mellyel könnyebben veszik az akadályokat? A családból, barátokból kialakított erős szociális háló, melynek hála biztosabb a helyük a világban? Vagy a sok kudarcon és felismerésen keresztül felépített önismeret? A Könyvklub szerint egyik sem: csupán egy elhízott, megráncosodott test, a feldolgozatlan régi sérelmek, és a megcsappant szexuális vágy.

Pedig az alapötlet bájos: négy, szakmájában sikeres, látszólag remek életet élő régi barátnő (a legendás Jane Fonda, Diane Keaton, Candice Bergen és Mary Steenburgen) életét felforgatja, amikor az évtizedek óta havi rendszerességgel összehívott könyvklubjuk témájául A szürke ötven árnyalatát választják. Grey és Ana mindent elsöprő szado-mazo kapcsolata rádöbbenti őket, hogy az életükből már régóta hiányzik a szenvedély, így aztán fittyet hányva a családjuk, a párjuk, és leginkább a saját elvárásaiknak, korukat meghazudtolva bátran csinálnak hülyét magukból a kaland kedvéért.

Ugyan a 2018-ban is csodálatos sztárszínésznők 104 percen keresztül küzdenek azért, hogy életet leheljenek a Könyvklubba, a történetért és a látványért felelős stábtagok sajnos csúnyán cserben hagyják őket. A végeredmény egy helyenként vicces, de többnyire kínos üzenetekkel megpakolt olcsó vígjáték arról a hihetetlennek tűnő felismerésről, hogy van (nemi) élet a menopauza után, és hogy még a tündöklő filmsztárok is megöregszenek egyszer. Bár egy jó romkom az érettebb női közönségnek valóban hiánypótló lenne, ez nem az – még mindig érdemesebb újranézni a Nancy Meyers-filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13733