KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dennis, a komisz

Tamás Amaryllis

Morbid gegekkel megtűzdelt rémmese. Igazi szenzációja nem Dennis (Mason Gamble), az átokfajzat, hanem a kölyökaggastyán, a valamikori ökölvívó, a piscatori színiiskolát végzett Walter Matthau.

A sztori búgócsiga módjára forog önmaga körül. A nagyszülők és unokák korosztályának egymásrahangoltságáról hangoztatott idilli tételek azonnal megbillennek, amint feltűnik a zsörtölődő, megvert kutyatekintetű, gyermekgyűlölő Matthau. Már első, morózus megjelenésekor elvesztünk. Májfoltos, nyakigláb rajzfilmfigura, „szörnyelladefrász” méltó párja. A Dennist egy időre szomszédaira, az idős Wilson házaspárra (Matthau mellett: Joan Plowright) bízó szülők nem sejtik, ezen elhatározásukkal két, ádáz ellenfelet szabadítanak egymásra. Matthau maga fabrikálta békebeli csúzlival vadászik a reggelenként élő kígyóval, kopottszőrű mackóval, csörgő konzervesdobozokkal ékített járgányára felpattanó ősellenségre, a „kisdedre”. Amit látunk, több mint játék vagy puszta harc; corrida – a rivaldafényben, málladozó matador – a porondon. Az angolspárgázó Wilson-tata kiszámíthatatlanul lődöz az emberporontyra. Matthau mesebeli gonoszságú öregembere már úton van „bizonytalanságok pusztasága” felé – ahová csak a gyermeklelkű felnőttek léphetnek be.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=177