KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szállító

Mátyás Péter

 

Luc Besson ezúttal nem bíbelődik a rendezés nehézségeivel, csak íróként és producerként jegyzi a filmet. Öt perc elteltével mégis mindenki felfedezi a kéznyomait, a téma és a stílus alapján könnyen azonosítható a mester. A szállító helye ott lesz – egy polccal alacsonyabban a Leon, a profi és a Nyikita alatt – valahol a Taxi mellett.

Frank, a Brit Hadsereg hajdani katonája most a francia tengerparton él, egy erődítményszerű luxusvillában. A helyi alvilág megrendeléseit teljesítve ismeretlen tartalmú csomagokat kézbesít. Nincsenek kérdései, nem akar többet tudni, mint amennyi a feladat elvégzéséhez szükséges. Elegáns öltözködése, udvarias modora mögött egy higgadt, mindent pontosan kiszámító profi rejtőzködik. Munkájában három elv vezérli; sose változtass a megállapodás feltételein, ne kérdezz neveket, és sose nézd meg a küldemény tartalmát. Egyszer megszegi a harmadik szabályt, és a felbontott csomagban egy vonzó, fiatal kínai lányt talál, magára haragítva ezzel az embercsempészek népes kolóniáját.

A hongkongi akciófilmes, Corey Yuan vállalta a rendezést. A jellemrajzokkal nem sokat törődött, minimálisra redukálta a párbeszédeket, csipetnyi humorral fűszerezte a pergő képeket. Itt nem szabad semmit komolyan venni, csak a látványosság számít. A fantasztikus fegyverekkel, a megkoreografált verekedésekkel, a hihetetlen autós üldözésekkel tékozló módon bánnak, lélegzetvételnyi szünetet sem engedélyezve nekünk. A hasonló zsánerű filmek szellemisége azonban végig kísért bennünket. Mintha generálszósszal öntötték volna le Besson korábbi műveit: a friss ízek eltűntek a jellegtelen egyformaságban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2053