KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kémjátszma

Vidovszky György

 

Robert Redford és Brad Pitt – Budapesten is forgatott – kém-akciófilmje a lehető legbonyolultabbra dúsított egyszerű történet. Nathan Muir CIA ügynök utolsó napja mozgalmasan telik a hivatalban: egykori kém-tanítványa, Tom Bishop fogságba esett Kínában. Muirnak egy napja van rá, hogy kiszabadítsa. Közben alig mozdul el a virginiai főhadiszállásról: arra „kényszerül”, hogy mesedélutánt tartson éber és rossz szándékú kollégáinak a tanítványával töltött régi szép időkről. Hogy miért? Talán, hogy időt nyerjen, hogy összefűzze azt a néhány történetet (novellát), amit Tony Scott a filmbe akart sűríteni. Ám a felidézett epizódok jók, a változatos helyszínek pedig átélhetővé teszik a filmet, feledtetve a nézővel a dramaturgiai és képi panelekre épülő kerettörténet szájbarágós kiszámíthatóságát.

Muir utolsó akciójában is mindig egy lépéssel előbbre jár kollégáinál, akik – ki tudja miért – teljesen degeneráltnak nézik egyik legjobb munkatársukat. Ezek a jelenetek megfosztják az amerikai elhárítást misztikus erejétől, míg az epizódok elrettentő képet festenek róla. Bishop és Muir Európa és Ázsia országaiban olyan otthonosasan mozog, mintha szülőföldjükön járna, általuk az amerikai nagyhatalom mindenbe beleüti az orrát. Mintha volna egy ország, amelyik természetes feladatának érzi, hogy megoldja más államok problémáit. A több évtizedet és földrészt átívelő sztori mély történelmi összefüggéseket sejtet, noha inkább felületes és zagyva. Így válhat Budapest Kelet- és Nyugat-Németországgá, Bach Brandeburgi Versenye pedig Kelet-Berlint illusztráló zenévé. Muir végül a bajba került Bishopot kimenti Kínából – ezt tette mindig is: Bishopnak ugyanis egyetlen sikeres akciója sem volt…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2464