KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szeretni bolondulásig

Köves Gábor

 

A hölgy kissé bogaras – valami ilyesféle filmünk kezdő hangütése, amely a híres francia szabadalom, a vígjátékba oltott vitamininjekció ígéretét kelti. Audrey Tautou (Amélie csodálatos élete) egészestés bambi-szemei is ezt az irányt erősítik. A leányzó szíve darabokban, egyre csüggedtebben szemez a telefonnal, ami – s ez igencsak valósághű részlet – csak nem akar megcsörrenni. A gazember nem jelentkezik, de a kislány nem adja fel, fejjel megy a falnak, elhatározásában szerelmesének várandós felesége sem zavarja. Amikor a történetet az ostromlott fél szemszögéből kezdhetjük szemlélni, akkor kell leesni a tantusznak, hogy a viszonzatlan románcocskának van egy másik, valóságosabb és kellemetlenebb olvasata is. A bárányfelhős ábrándok vihart kavarnak: ami az egyik oldalról nézve bohókás közeledési kísérletnek tűnt, az a másikon egy ismeretlen egyre kellemetlenebbé váló zaklatását jelenti. A szerelmi megszállottságról szólna a film, amikor a magány szülte kétségbeesés átlépi a patológia határát. Érdekes, ha nem is a legeredetibb képlet, melynek filmes formába öntése sajnos hibádzik. Az ifjú Polanski vagy az éltesebb Chabrol nagyon értett hozzá, hogyan kell egy hétköznapinak induló kamaradrámából pontos lélektani thrillert csinálni, rendezőnknek azonban nem sikerült megtalálnia a megfelelő tónusokat az átmenet megteremtéséhez. Egy emberélet kis híján végzetesen megbicsaklik, de még mindig mintha azt a virágmintás vígjátékocskát látnánk, amit egy órával korábban ígértek nekünk. Apró bosszúság, ez minden, harcos jókedvünkön nem ront, világfájdalmunkon nem javít. Ennyi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2786