KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Atomcsapda

Vidovszky György

 

A tengeralattjárón játszódó háborús filmek sorát Wolfgang Petersen híres munkája, A tengeralattjáró nyitotta, amely megteremtette a műfaj dramaturgiai és vizuális alapjait. A K-19 nemcsak ezzel a filmmel mutat rokonságot, hanem a Vadászat a Vörös Októberre című „történelmi” akciófilmmel is.

A K-19-es számú tengeralattjáró a Szovjetunió első nukleáris fegyvert szállító lélekvesztője; 1961-ben azért bocsátják vízre, hogy katonai választ adjanak az USA-nak. A hidegháború eszement fegyverkezési versenye kényszeríti a felkészületlen legénységet egy fedélzetre az atombombával. Polenyin (Liam Neeson) kapitány dolgát csak nehezíti, hogy Moszkvából új felettest rendelnek a hajóra Vosztrikov (Harrison Ford) kapitány személyében. Polenyin embereivel együtt kénytelen engedelmeskedni a magas politikai körökben forgó, kegyetlen katonatiszt parancsainak, aki azonnal próbára teszi a legénység és a hajó teherbírását. A hatvanas évek mára már kiábrándítóan elégtelen berendezései sorra mondják fel a szolgálatot: jégtáblák között landolva elveszítik a kapcsolatot a központtal, megsérül a tengeralattjáró páncélzata. A film eddig a pontig csak a jól ismert panelek frissítéséből táplálkozik: minden néző sejtheti előre, hogy valami történik majd a nukleáris kamrában is. A katasztrófa elhárítása (a robbanás és a halálos radioaktív sugárzás megakadályozása) azonban olyan drámai erővel jelenik meg a filmvásznon, ami kiemeli – persze nem végérvényesen – a filmet az epigon-alkotások sorából. A szemünk láttára lejátszódó mini-Csernobil éppen az esemény valóságossága miatt felkavaró, a sugárzás azonnal romboló hatása pedig a félelem, a bezártság sokszor látott ábrázolását helyezi új minőségbe. Klaus Badelt zenéje mentes az illusztrativitástól, más tekintetben a film viszont szentimentális és okoskodó. Nem beszélve arról, hogy a hollywoodi film még mindig csak egykori ellenségeivel kritikus: mindez elképzelhetetlen volna egy amerikai tengeralattjárón.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2789