KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pókerarcok

Köves Gábor

 

John Dahl útifilmje Scorsese-földre kalauzolja a kedves mozibajárót. Megtekinthetjük a bédekkerek által is vastagon szedett látványosságokat, rácsodálkozhatunk a bennszülöttekre, és egy-két érdekesebb szokásukkal is megismerkedhetünk. Standard turistainformációknál többre, mélyebbre azonban nem futotta.

Mi más is lehetne Dahl dolgozatának helyszíne, mint Scorsese kedvenc bűnös városa, New York City, melynek földalatti pókerbunkereiben egzotikus akcentussal beszélő rosszarcú férfiak merednek lapjaikra. Amíg lent lehetünk ebben a fojtott légkörű, ablaktalan vakond-világban, és kibicelhetünk az egymás gondolatait fürkésző zsugásoknak, úgy érezhetjük, mögé látunk a kirakatnak. Míg a félhomály ápol és eltakar, a természetes fények már kevésbé állnak jól filmünknek. A felszínen futó történet, melyben karrier, párkapcsolat, barátság vesz drámai fordulatot, súlytalannak hat, mintha csak töltelékként szolgálna két pókerparti között. A forgatókönyvírók mindössze egyetlen szereplővel, a becsületes zseniként ábrázolt Mike-kal (Matt Damon) törődtek, mindenki más – barát, mentor, barátnő – csak azért kerül a képbe, hogy céljához segítse a főhőst. Legalább drukkolhattunk volna érte, de Mike ráaggatott hibái ellenére is annyira hibátlannak tűnik, hogy győzelmében biztosak lehetünk. Biztos befutóért meg minek izgulnunk!

A népes szereplőgárdából egyedül Torturrónak jutottak húsosabb falatok: a Malkovichra, Molra és Nortonra osztott egysíkú szerepekkel ellentétben az ő figurája (Knisht, a pókertársadalom háttérből figyelő kispolgárát játssza) emberi mélységeket sejtet. A szokásos nyári kínálatban még e kevéske életszag is üdítő hatású lehet, persze csak akkor, ha nem vész el a multiplex klimatizált légterében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4524