KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A zsaru szava

Nagy Zsolt

 

Ha 1985 nyarán majd minden párizsi metróállomáson nem ötlött volna a szemembe az a gigant-poster, amelyen Alain Delon utánozhatatlan mosollyal egy tojásgránáttal labdázgat, – nos akkor azt is elképzelhetőnek tartanám, hogy a tavaly ősszel felcsapó véres franciaországi terrorhullám volt az ihletője az első számú szupersztár saját produkciójában készült filmjének. A Jose Pinheiro rendezte film közeli rokona a Charles Bronson főszereplésével készült, nálunk is bemutatott Bosszúvágy című, kétes értékű alműfajt teremtő mozidarabnak. Ha emlékszünk a televízió Delon-sorozatának filmjeire, különös dolgot tapasztalhatunk: mintha A szamuráj hidegvérű bérgyilkosa magára öltötte volna „egy egészen kicsi kispolgár”, Klein úr bőrét, hogy lánya erőszakos halála miatt érzett fájdalmában, önmagát jogon és erkölcsön kívülre helyezve nagyvárosi Ram-Dóként álljon véres bosszút a gyilkosokon. Azon a bandán, amelyik a lyoni rendőrség helyett önkényesen „tisztogat” a városban, homoszexuálisokat, kábítószereseket, prostituáltakat, kisstílű betörőket lövöldöz halomra. Az ügy kiderítésével megbízott, feltűnően csinos fiatal felügyelőnő pedig csak hősünknél ér el számottevő eredményt, nem pedig a nyomozásban, amely különösen nehéz olyankor – ahogy ezt olasz „rendőrség”-filmekből tudjuk –, ha a szálak magas helyre vezetnek. Tartós felindulásból, különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal, bosszúvágyból elkövetett gyilkosságsorozatot élvezhet (vagy szenvedhet) végig a néző, ki-ki vérmérséklete és ízlése szerint. Delon nagyon jó színész, a gyászoló apát és a kegyetlen gyilkost egyformán hitelesen állítja elénk, de még bohócmaszkban (Belmondo-rivalizálás?) is megőrzi komolyságát, saját jól felépített és karbantartott mítoszát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5241