KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördög vigye

Székely Gabriella

Az Ördög, Psota Irén képében, egy londoni taxin megérkezik Budapestre. Tudomására jutott, hogy él e városban egy bizonyos Jambus Ármin feltaláló, aki meglelte az életelixír titkát. Micci Diabolo utazásának célja, hogy megszerezze a szert és megölje a feltalálót, hiszen az emberek amúgy is egyre hosszabb életűek a földön, lassan elnéptelenedik a pokol. Terve megvalósítása érdekében megkörnyékezi Kótai Gézát, egy fürdőszoba-felszerelési üzlet (1082 Budapest, Baross u. 45.) eladóját, aki maszekban vízvezetéket javít a megközelíthetetlen feltalálónál. Beindul az ördögi gépezet.

Elszabadul a pokol: a mulatságos ötletből figyelemre méltó zagyvaság kerekedik Pajer Róbert első játékfilmjében. Stílusparódiák, filmidézetek, diákfaliújságviccek keveregnek a nagy kuszaságban. Bulgakovtól kölcsönzött ördögi macska rémiszti a piti kis autótolvajokat. Szegény Géza hol egy burleszk némafilmben találja magát, ahol lepedőkből összekötött hágcsón menekül a villa erkélyéről, hol egy Hofi-magánszámot ad elő nyomorúságos nyárspolgári szexuális életéből, sötétben szeretkező hajcsavarós feleségéről. A sűrű magyar valóság kabarésított képein elszabadult párduc vicsorog.

Geg geg hátán, mintha az alkotók, forgatókönyvírók, rendező, színészek, a stáb tagjai versenyeznének; kinek jut nagyobb marhaság az eszébe. Az én díjazottam a filmben elhangzó intelligenciateszt szerzője: „Száz lába van és hét foga. Mi az?” Válasz: „A veresegyházi asszonykórus”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=578