KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Herczenik Miklós (1930–1985)

Gaál István

 

Búcsúzni kell valakitől. Munkatárstól, kipróbált baráttól, vagy egyszerűen: tőle, Mikitől. Búcsúztatni őt mindörökre immár.

Szakmánk egyik kiválósága volt, bár a koporsóját szállító kocsi előtt gyászhuszár nem vitt selyempárnát tarkálló kitüntetésekkel.

Jellemző...

Szerényen, megbízhatóan, alázattal végezte munkáját. Képességeivel sohasem hivalkodott, mindig alárendelte személyes ízlését a látvány törvényének; szabatosan, pontosan világított, a jelenet hangulatának megfelelően.

Egyike volt Eiben István legtehetségesebb tanítványainak. 1954-ben végezte a főiskolát. 1955-ben már filmtörténetünk kimagasló egyénisége: Szőts István mellett készíti el életének első nagyszabású munkáját. A magyar dokumentumfilm történetében talán ez a legszebben fotografált munka. Kövek, várak, emberek...

1959-ben lép ismét a kamera mögé: a Gyalog a mennyországba az első játékfilm, amelyet fényképez.

Azután rendre sorakoznak filmjei; népszerű operatőr, divatja van, mint nálunk ez olyannyira szokásos rendezők, színészek, operatőrök pályáján.

Két alkalommal dolgoztunk együtt: a Zöldár és a Keresztelő című filmeket készítettük 65-ben, illetve 67-ben. Több volt, mint kivitelező; ötleteit, tanácsait mindig átgondoltan, és sohasem tolakodóan mondta el.

Saját ötletéből készült az Egy régi villamos című kisfilm. Ismeretterjesztő könyvet irt Bán Róberttel, megosztván mesterségünk titkait a nézőkkel.

A lexikon tanúsága szerint huszonkét játékfilmet fényképezett. Egy éve fejezte be a Palásthy-rendezte Kálmán Imre-filmet. Ez volt az utolsó...

Ötvenhatodik évébe lépett. A védett korba – tragikus hirtelenséggel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5867