KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjszakai lovasok

Peredi Ágnes

 

Lehetett volna izgalmas, fordulatos kalandfilm, és lehetett volna mély, fájdalmas dráma. A néző hosszasan küzd a dilemmával, hogy vajon ennek vagy annak szánták-e művüket az alkotók, akik hosszasan hol erre, hol arra terelik a cselekményt. A film csempészei lovakat hajtanak a meredélyes hegyi utakon át a Csehszlovák Köztársaságból Lengyelországba, hogy az orgazdák pénzéből az egész falu lakossága elutazhasson a jobb élettel kecsegtető Amerikába. Csakhogy emberükre találnak a frissen odahelyezett fináncparancsnokban, aki a rend és törvényesség nevében kemény harcba bocsátkozik a konok hegyi emberekkel.

Ebbe a küzdelembe sok mindent belezsúfoltak, férfias öklözést és puskaropogást, megfélemlített és fellázadó parasztokat, elmaradottságot és babonát, csüggedést és kitartást, egyszóval: mindenfélét. Ám az utolsó pillanatban a film csattanójánál világossá válik az is, hogy a művet drámának szánták, melynek tanulsága, hogy a kisember akár az egyik, akár a másik oldalon áll, veszít, mert a nagypolitikát mások intézik a feje fölött. Mindez az első világháború után, a trianoni békekötés idején történik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6677