KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Rocco és fivérei

Nagy Istvánné

 

Kedves Filmvilág!

 

Érdekes Visconti-cikkükbe, az a gyanúm, tévedés csúszhatott. A Rocco és fivéreit – írják – „annak idején, húsz évvel ezelőtt több mint kétmillióan (!) látták hazánkban.” Még a figyelem-felkeltő felkiáltójel sem győz meg. Kétmillióan nem láthatták akkor. Igaz, utána még felújították, igaz, a televízió is játszotta. Ezt mind beszámítják? Vagy az tévesztette meg önöket, hogy két részes a film, s a filmforgalmazási statisztikák ilyenkor külön számítják az első és a második rész nézőit? Válaszukat várva, tisztelettel.

 

özv. Nagy Istvánné

Budapest

 

*

 

Tisztelt olvasónk!

 

A szóban forgó adatot erősen lefelé kerekítve (!) Nemeskürty István A filmművészet nagykorúsága című könyvéből kölcsönöztük.

A Rocco és fivérei bemutatója 1961 szeptemberében volt. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy ez az az év az elmúlt negyedszázad mozitörténetében, amikor a legtöbb belépőjegyet váltották hazánkban.

 

A szerk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7383