KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

S.O.S. Concorde

Sólyom András

 

Ha jólesik a mozi-izgalom, mit bánja az ember, hogy patronokat, sablonokat alkalmaznak! Ez a film is elő-elővesz jól bevált helyzeteket, figurákat, de alaptörténete átélhető, mai mese, amely székhez szögező feszültséggel kápráztatja el a nézőt. Persze csak azt, aki hagyja magát. Aki elhiszi, hogy a Concorde-gépek körüli vita (amiről a hazai újságok is beszámolták), az üzemeltető cégek közötti harc miatt robbant ki. A film szerint fantasztikus nagyságrendű haszonról van szó; ezért a gengszter-üzletemberek semmitől sem riadnak vissza, szerintük még az utasokkal zsúfolt gépek fölrobbantása is megengedhető.

El lehet hitetni a gyártóval, a konkurrens cégekkel, hogy minden Concorde-gép hibás? Sikerülhet az az őrületes terv, hogy a sorra, egymás után lezuhanó gépek a Concord-típus gyártásának beszüntetését eredményezzék? Erre épül a film hajszolt ritmusú cselekménye.

Eszközeiben ott él a klasszikus mozi: az üldözések, verekedések, gyilkosságok sorozata; az elkápráztató tempóban beutazható földgolyó civilizált gazdagsága, pompája és romlottsága; a szépséges főhősök naiv jósága, tisztasága. Mindez arra jó, hogy a napi gondokból kikapcsoljon, rutinos mozi-izgalmával megnyugtasson másfél órára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7558