KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szovjet Filmek Fesztiválja

Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez

Majakovszkij Vlagyimir

 

Életemben eddig 11 forgatókönyvet írtam.

Az elsőt – A dicsőség hajszolását – 13-ban vetettem papírra. Perszkij számára. A cég egyik tagja, miután hallatlan figyelmesen végighallgatta a forgatókönyv szövegét, lemondóan csak ennyit mondott:

– Sületlenség.

Hazamentem. Porig sújtva a megaláztatástól. A forgatókönyvet darabokra téptem. Később a Volga mentén többen is láttak egy filmet, amely erre a forgatókönyvre épült. Úgy látszik, figyelmesebben elolvasták, mint ahogy annak idején gondoltam.

2. és 3. filmem – A kisasszony és a huligán, illetve az Aki nem pénzhajszolásra született – megrendelésre készült, olcsó, szentimentális vacak volt, A munkások tanítónőjét és a Martin Edent dolgoztam át bennük.

Vacaknak nem azért voltak vacakok, mintha rosszabbak lettek volna más filmeknél, hanem mert nem voltak jobbak. Mindkettő 18-ban, a Neptun közreműködésével készült.

A rendező, a díszletfestő, a színészgárda és az összes többi résztvevő mindent megtett annak érdekében, hogy a két alkotást tökéletesen jellegtelenné tegye.

4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába. Ugyanakkor a már említett Neptun kivitelezése a lehető legszemérmetlenebb módon kiforgatta azt eredeti mivoltából.

5. forgatókönyvem A frontra című volt. Agitációs film készült belőle, igen rövid idő alatt, melyet aztán a lengyel fronton küzdő hadseregek filmes ellátására rendelt moziknak küldtek el.

A 6. és 7. forgatókönyvemet – a Gyerekek, illetve Az elefánt és a gyufa címűt – meghatározott anyagok felhasználásával a VUFKU [Összukrán Fotó és Film Igazgatóság] megrendelésére készítettem. „Artyek” úttörőtábor és üdülőtelep, a jaltai üdülők élete.

Hogy ezek a filmek sikert aratnak-e, vagy csúfosan megbuknak, az az esetek 99 százalékában a rendezőtől fog függni: értelmük ugyanis éppen abban rejlik, hogy valóságos dolgokat mutatnak be.

Legutóbbi forgatókönyveim:

8. A film szíve (A filmszalag béklyójában felújított változata).

9. Skafoljubov [a szekrényimádó] szerelme.

10. Gyekabrjuhov és Oktyabrjuhov [Decemberhas és Októberhas].

11. Hogy van?

Az alábbiakban a nyolcadik és kilencedik forgatókönyv szövegét adom közre, ezek ugyanis egyrészt jellemzők rám, másrészt az új filmművészet útja vonatkozásában is érdeklődésre tarthatnak számot.

A Hogy van? a LEF-ben fog megjelenni egy részlet erejéig: a LEF-nek ugyanis határozott kívánsága, hogy a filmnek a Szovkino [„Szovjetszkoje kino” (Szovjet Film) Fotó- és Filmipari Részvénytársaság] vezetősége előtt tartandó vetítéséről, valamint az azt követő heves szópárbajról és polémiáról, amelyet majd az igazgatókkal fogunk folytatni, igen részletes leírást adjunk. A forgatókönyv így kiesett a készülő könyvecske előzetes tervéből.

 

V. M., 1926–1927.

 

Szüszmann György fordítása


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 09. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7683