KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzharc

Harmat György

Michael Winner kommersz életművének számos darabját (Chato földje, Won Ton Ton, A nagy álom) megismerhettük már, köztük az egyik legjobbat is, a Bosszúvágyat.

Legújabb filmjében káprázatosán kék a tenger, ragyognak a színek, miközben „pozitív hőseink” ellenségüket a hajó oldaláról belógatják a tengerbe, vérrel is leöntik, hogy a cápák minél biztosabban felfalják. E „gyengéd” módszerrel próbálják vallomásra bírni őket, sikeresen. Ilyen az egész film: csábosan és andalítóan gyönyörű a fényképezés, Sophia Loren szebb és érdekesebb, mint valaha, elegáns és csillogó a kaland, de üres és cinikus. Nem az izgat minket, hogy a szereplők élnek-e vagy halnak (többnyire halnak), hanem hogy bírják-e a létrehozók ötlettel, furfanggal. El kell ismerni: bírják. Sőt, ahogy haladunk előre, mindent bedobnak: fordulatok, tűzharcok, üldözések tömegét, meg egy elképesztő jelenetet, amelyben James Coburn bulldózerrel rombol szét egy luxusvillát. A Tűzharc fordulatos film, de hidegen hagy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7694