KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy másik férfi és egy másik nő

Harmat György

Lelouch legjobb filmje, a kellemesség tündökletes mintadarabja, az Egy férfi és egy nő, érzelmes ugyan, rendezőnknek mégsem áll jól a melodráma (végződjék bár happy enddel), erre is példa az Egy másik férfi, és egy másik nő. Lelouch kiváló mesterember, meg tudja oldani a nagy történelmi tablókat is (1870–1878: Párizs, USA), melyeknek előterében szerelmi történetét játszatja, de nagy árat fizet igazi területe elhagyásáért: unalmas, hosszadalmas és hiteltelen lesz.

Jobb filmjeiben (Smic, Smac, Smoc; Az egér és a macska; Robert és Robert) ugyanis bravúrosan egyensúlyoz az emberi viselkedés nem mindig mély, ám feltétlenül hiteles és gyengéd megfigyelése, a groteszk rezdülések, valamint a filmes kifejezés ügyes és könnyed közhelyei között. Képileg most is következetes (tompított színek, a szereplőkkel a térbe hatoló kameramozgás), de a végzetszerűség sablonjait puffogtató történet, a suta-bárgyú bevezetés, Beethoven V. szimfóniájának idegesítően nevetséges idézgetése, a lehangoló „giccsbe-fordulás”, mindezek ellepik a jó részleteket is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7846