KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

A kétéltű ember

Karcsai Kulcsár István

A sci-fi kedvelők különös emberek. Rajongva szeretett műfajuk körül valóságos kultuszt alakítanak ki. Nemcsak a tudományos-fantasztikus filmeket ismerik, hanem azok eredetét, irodalmát is, a filmek körül kialakult történeteket, legendákat A kétéltű ember bizonyára sok sci-fi hódolónak okoz örömet, hiszen írója a műfaj egyik alapítója, klasszikusa, Alekszandr Beljajev. 1925-től 1942-ben bekövetkezett haláláig, jórészt betegsége rabságában ötvennél több tudományos-fantasztikus, elbeszélést, regényt írt. Ennek az irodalomnak egyik meghonosítója a Szovjetunióban. A kétéltű ember 1928-ban született regénye nyomán készült. Tulajdonképpen egy nagy, romantikus szerelmi történet, azzal a különös mozzanattal, hogy a férfi főhős, Ichtiander kétéltű, szárazföldi és vízalatti életre egyaránt képes. Az eredeti regény nyomán a rutinos forgatókönyvíró, Alekszej Kapler érdekfeszítő filmet írt, a megvalósításban pedig két rendező is, Kazanszkij és Csebotarev jeleskedett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8237