KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Festeni gyerekjáték

Klág Dávid

My Kid Could Paint That – amerikai, 2007. Rendezte: Amir Ber-Lev. Szereplők: Amir Ber-Lev, Anthony Brunelli, Marla Olmstead. Forgalmazó: InterCom. 80 perc.

 

Marla Olmstead festő-karrierje 2004-ben rakétaként szárnyalt felfelé. Absztrakt expresszionista képei a családi konyhából előbb egy városi kávéházba, onnan pedig egyenesen egy helyi galéria falaira. A festmények súlyos dollárezrekért cseréltek gazdát. Marla ekkor négyéves volt.

A sztorira ráugrott a média az Egyesült Államokban és azon kívül is. Marlát a huszadik század legnagyobb modern festőihez hasonlították, gyűjtők hada állt sorba a képeiért, a szülők a tévériportok és interjúk szűnni nem akaró körébe kerültek, míg az Államok legbefolyásosabb tényfeltáró műsora, a 60 Minutes egy gyermekpszichológus segítségével ország-világ számára akarta rejtett kamerás felvételekkel bebizonyítani: Marla apja segítségével fest, ráadásul úgy, ahogy bármelyik négyéves tenné. Csak rányomja a tubust a vászonra és maszatolja a festékpacákat.

A dokumentumfilmes Amir Ber-Lev a felhajtást látva még 2004-ben vágott neki, hogy Marla és családja segítségével filmet forgasson a modern művészet világáról, de kamerája jelen van akkor is, amikor a család végignézi a leleplező riportot. Az Olmstead szülők jól viselik a csapást, de a rendezőben eluralkodik a kétely: lehet, hogy már egy éve csalókról forgat.

És ez a csavar adja a Festeni gyerekjáték zsenialitását, ahogyan elindul, mint egyszerű portré a családról és a zseninek tartott kislányról, hogy aztán a játékidő felénél kitágítsa látószögét: a zárt közösségekről és magáról a művészet létéről, fogadtatásáról, készítéséről és manipulációjáról értekezzen. Ber-Lev szembesül azzal, hogy hiába keresi az igazságot a kislány képességeiről, objektívnak szánt dokumentumfilmje is legalább annyira szubjektív nézőpontot ad, mint bármelyik, családon belül forgatott, védőbeszédnek szánt anyag. És ha egy megrendezetlen film is képtelen feltárni a valóságot, akkor mi lenne rá képes?

Extrák: Audiokommentár az alkotókkal, egy epilógus-kisfilm, és egy hosszabb riport a New York Times filmben is megszólaló újságírójával.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9430