KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Intim fejlövés

Fiúk a roncstelepről

Tüske Zsuzsanna

Négy férfi egy eset: szerelmi nullszaldó kisköltségvetésből. Szex, hazugság, videó és internet magyar módra.

 

Szajki Péter Intim fejlövés című munkája azon alkotások közé tartozik, amelyeknek jópár napfényes és szakmai szempontból is megnyugtató perccel sikerült hozzájárulniuk az idei Filmszemle egyhetes mozimaratonjához. A jó szolgálatot a zsűri is honorálta, hiszen ha Szabó Simonnal (Papírrepülők) megosztva is, de Szajki végül elnyerte a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjat. Filmje nem tesz nagyképű, ám be nem váltott műfaji igéreteket, nem fordul a biztonsági játékként jól működő szófukarsághoz, valamint mellőzi a feneketlen mélységekbe révedezést. A mellékelt ábra szerint ez utóbbiak nélkül is lehetséges emberi kapcsolatokról érdemben beszélni, főleg, ha az alkotó képes arra, hogy egyedi mutatványok helyett klasszikus dramaturgiai mintákhoz nyúljon és azokat könnyű kézzel megírt forgatókönyvvel párosítsa.

Az Intim fejlövés elbeszélésmódja az egyik legnépszerűbb formára, a több szálú narratívára támaszkodik, amely ez esetben négyféle férfi-nő kapcsolat bemutatását jelenti – bevallottan olyan amerikai származású elődök kamaradrámái nyomán, mint Mike Nichols (Közelebb, Testi kapcsolatok) vagy Steven Soderbergh (Szex, hazugság, videó). Szajki ügyesen bánik a patternekkel, néhol még konkrét elemeket is átemel, ilyen például a kulcsfontosságú sztriptízbár-motívum vagy a szex chat, amelyeknek már a Közelebb cselekményében is fontos szerep jutott.

Az érzelmi-érzéki játszmák résztvevői között szerepel ifjú, házasodni készülő szerelmespár, Gábor és Éva, akiket őszinte szerelem hajt a házasság felé, Évának azonban mégis állandó szokása, hogy folyamatos kérdések elé állítsa vőlegényét, a legsúlyosabb próbát, amelyen bármelyik férfi könnyen elvérezhetne, azonban közvetlenül az esküvő előttre tartogatja. Kevésbé extrém, mégis hasonlóan fajsúlyos problémákkal kell megküzdenie a középkorú házaspárnak, Ákosnak és Marinak, akik az asszony mellműtétje óta egymáshoz sem érnek. Ákos az otthoni intim problémák elől a szex chat-be menekül, és egy fiatal lánnyal kezd arctalan, virtuális viszonyt. Ugyancsak a házasságtörésről, de egy hús-vér szerelmi háromszögről szól Hajni és Balázs története. A nő és férje legjobb barátja ugyanis megbocsájthatatlan bűnbe keverednek: titkos és tartós viszonyt folytatnak, amelynek érzéki idilljét egy nap Balázs betoppanása zavarja meg, aki ráadásul egy pisztollyal érkezik. A helyzetből adódóan a résztvevők mindegyike kénytelen nyílt lapokkal játszani, és felfedni az elhallgatott sérelmeket. A negyedik szál hőse a magányos, huszonhét éves fiú, Tomi, aki apró testi hibája miatt meg sem kísérel a lányok közelébe férkőzni. A sors azonban a hasonlóan fiatal, de annál tapasztaltabb Katival hozza össze, ami látszólag kiútat is kínálhatna a fiú számára, ha nem derülne ki, hogy a lány sem olyan tökéletes, mint amilyennek látszik. A testi deffektusok különféle csapdáiban vergődő főhősök, a férfiak, végül mindnyájan a megtört hímek roncstelepén, egy sztriptízbárban kötnek ki.

Dramaturgiai szerkezetét tekintve a film semmiféle bravúrt nem hajt végre, hiszen alapvetően négy, egymástól különálló epizódot mozgat. Az Intim fejlövés külcsín tekintetében sem mondható cizelláltnak, hiszen a filmet dv-kamerával forgatták, amely amatőr jelleget kölcsönöz, bár ez, ha akarjuk – a szűkös pénz- és időkeret mellett – betudható akár tudatos szerzői szándéknak is, hiszen a keresetlen, Dogma-stílust idéző forma végső soron jól gerjed össze a tartalommal. Szajki alkotásának legnagyobb erőssége azonban mégis a belbecsben rejlik, hiszen mind a négy történetet egyaránt okosan megírt, kesernyés humorral átittatott dialógusok uralják, ezen kívül színészi játék tekintetében sem érheti panasz a filmet, hiszen a törékeny, mégis királynői karizmával rendelkező Nagy-Kálózy Eszter mellett többek között olyan profik játszanak, mint Gáspár Tibor vagy Szabó Győző, nem beszélve a legfiatalabb generáció igéretes képviselőiről, különösen a Pánikból már ismert Kovács Lehelről.

Az Intim fejlövés, amellett, hogy kiválóan bánik a kifogástalan kamaradrámához szükséges adalékanyagokkal, alázattal hajt fejet a műfaji minták előtt, és ezzel magyar viszonylatban még mindig ritkának mondható trükköt alkalmaz: nézőbarát módon varázsolja elő a csontvázakat a szekrényből.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9737