KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy boltkóros naplója

Alföldi Nóra

Confessions of a Shopaholic – amerikai, 2009. Rendezte: P.J. Hogan. Írta: Tracey Jackson, Tim Firth és Kayla Alpert. Kép: Jo Willems. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Isla Fisher (Rebecca), Hugh Dancy (Luke), Krysten Ritter (Suze), Joan Cusack (Jane), John Goodman (Graham). Gyártó: Touchstone / Jerry Bruckheimer Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 104 perc.

 

Nem kifejezetten bevett szokás, de láthatóan jó biznisz costume designer nevével márkázni egy filmet; a Patricia Field felirat egy felhőkarcolókkal telezsúfolt főcím alatt például egészen biztosan pavlovi reflexeket vált ki minden divatbarát metropolita nőből. Vélhetően erre gondolt Jerry Bruckheimer producer is, miközben lopott perceiben Sophie Kinsella Shopaholic-bestsellereit bújta. Akcióba lendítve hát dombornyomott hitelkártyáját, gyorsan megvásárolta a lányregény filmjogait, P. J. Hogan személyében szert tett egy leértékelt rendezőre is, majd lelki szemei előtt a shoppingolást bevásárlóközpontok nagyvásznai előtt kiheverő nősereggel, lepaktált a Carrie Bradshaw-t és az ördögöt Pradába bújtató mozgóképes kirakatrendező Field-del.

A fiatal pályakezdő és vásárlásmániában szenvedő újságíró lány kalandjait feldolgozó Egy boltkóros naplója szolgai módon követi kultikus mintaképeit, sőt a rip-off kevésbé lett volna feltűnő, ha az Ördög Pradát visel legerősebb motívumainak újrafeldolgozása helyett konkrét snitteket emel át az eredeti műből. Formailag inkább nagyhírű tévés előfutárához igazodik, igaz, a Szex és New Yorkban gyakoribbak a tágas képkivágatok és dekoratív vizuális megoldások – a húsz percenként bekövetkező vadonatúj, a történetet ezer szál felé terelő konfliktusokkal viszont kétségtelenül a sorozat-előd epizodikus szerkezetét követi. Bónusz kiegészítőnek számítanak a romantikus komédiához képest meglepően harsány, a némafilm hőskorát idéző burleszk elemek: köztudott, hogy a karakterek árnyalására, bonyodalmak elvarrására, vagy éppen túlzóan romantikus hangulat oldására kiválóan alkalmas egy útban lévő üvegajtó vagy egy degeszre tömött, felrobbanó ruhaszekrény. Hogan munkája semmiképpen sem haute couture, inkább olcsóbb árkategóriában mozgó darab; alkotója érti és ismeri a fazont, de kispórolja belőle a minőségi anyagot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9747