KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bujtor István (1942-2009)

Schreiber András

Bár nem tartotta magát kiemelkedő tehetségű színművésznek – több ízben tollba mondta: az testvére, Latinovits Zoltán volt – a filmezés hamar felfedezte a jóvágású, kiváló fizikai adottságú Bujtorban rejlő lehetőségeket. Első szerepét Máriássy Félixtől kapta 1964-ben (Karambol), kisvártatva a 60-70-es évek egyik legfoglalkoztatottabb filmszínészévé lett, dolgozott Jancsó Miklóssal (Sirokkó, Allegro Barbaro), Szabó Istvánnal (Álmodozások kora), Szász Péterrel (Fiúk a térről), Simó Sándorral (Szemüvegesek, A legszebb férfikor), Fábri Zoltánnal (Gyertek el a névnapomra). A közgazdász végzettségű Bujtor gyakran alakított férfias értelmiségit (a teljesség igénye nélkül: Szemüvegesek, Szörény Rezső: BUÉK!), de igazi népszerűséget a tévé-lektűr hozott számára (Sándor Mátyás). A tévésorozattal szerzett országos ismertséget később saját produkcióiban is kamatoztatni tudta (A Pogány Madonna, Az elvarázsolt dollár) – az olasz-amerikai receptre készült Ötvös Csöpi szériával egyszersmind vidám színfolttal gazdagította a honi műfaji filmezés egykedvű szürkeségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9969