KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hasta la Vista!

Kovács Bálint

Hasta la Vista! – belga, 2011. Rendezte: Geoffrey Enthoven. Írta: Pierre De Clercq, Asta Philpot, Mariano Vanhoof. Kép: Gerd Schelfhout. Szereplők: Tom Audenaert (Jozef), Gilles De Schrijver (Lars), Robrecht Vanden Thoren (Philip). Gyártó: Fobic Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 108 perc.

Családi film leszbikus szülőkkel, romantikus kamaszfilm meleg srácokkal, szerelmesfilm guminővel: ha egy zsánerfilm sztorijának egyik alapkövét rikító színűre festik, ez a poén kétféleképpen sülhet el. Rosszabb esetben az első öt perc meglepetését okozó panel nyugodtan becserélhető önnön ellentétére (melegek helyett heterókra, szexbaba helyett Meg Ryanre), és kiderül, hogy kis szépítgetésen átesett tucatfilmről van szó. Jobb esetben nem a szemfestéket, hanem a szikét használják: ilyenkor a történet átlagos kiindulással is átlagon felüli lenne. A Hasta la Vista!, három, testi fogyatékkal élő fiú hamisítatlan Amerikai pite-sztorija inkább az előző kategóriába esik – igaz, a mezőnyt határozottan erősíti.

A szüzesség elvesztésének kínzó vágyáról szóló filmek azért tökéletesen tét nélküliek, mert tök mindegy, hogy a pattanásos kamasznak az érettségi előtt egy héttel vagy utána egy hónappal jön össze először a zsákolás. De a „nem akarok szűzen meghalni”-felkiáltás máris másként hangzik olyasvalakitől, aki egy tumor miatt kerekesszékbe kényszerülve várja az elkerülhetetlent. Így mégiscsak súlya van a kérdésnek: vajon sikerül-e a két mozgáskorlátozott és a gyengén látó fiúnak a szüleik beavatása nélkül, egy bortúrának álcázott kiránduláson eljutni a tőlük párezer kilométerre lévő, „speciális vendégeket” váró bordélyházba. Ezt a súlyt nem kisebbíti a röhögtetés igénye sem, mivel – bár a film humora remek – Geoffrey Enthoven rendező azonnal feláldoz egy jó poént a hitelesebb lélekrajzért, árnyaltabb karakterábrázolásért. De a film készítői ennél nem hatoltak mélyebbre az egyediesség sűrűjében: a sztori épp olyan kiszámítható, a fordulatok épp úgy nélkülözik a meglepetéseket, a konfliktusok és megoldásaik épp ugyanolyanok, mint a sokkal bugyutább konkurensekéi. Szép film a Hasta la Vista!, de megvannak a maga fogyatékai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11266