KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Agymanók

Margitházi Beja

Inside Out – amerikai, 2015. Írta és rendezte: Pete Docter és Ronaldo del Carmen. Zene: Michael Giacchino. Gyártó: Pixar Animation Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.

 

Talán a (magyarul is) több kiadást megért Judy Hindley-féle Hogyan működik a test? nyitotta a 70-es években a mikrovilágot megszemélyesítő, ismeretterjesztő biológiakönyvek sorát, melyben sejt-katonák indultak harcba a baktérium-gonosztevőkkel az emberi test működésének illusztrálására, a 90-es években viszont a Herman’s Head sitcom már abba engedett betekintést, hogy a főszereplőt irányító, különböző színészek által eljátszott személyiségjegyek hogyan vetélkedtek az irányításért. A legújabb, hasonló ötletből (konkrétan a Disney 1943-as Értelem és érzelem című propaganda-rajzfilmjét felhasználva) készült Pixar-opusz a stúdió eddigi legambiciózusabb és egyik legszellemesebb vállalkozása, amelyben az animáció nemcsak a látványvilág megteremtésében, de a tudományt megtermékenyítő képzelet eszközeként is fontos szerepet kap.

A békés vidéki életből San Franciscóba költöző tizenéves Riley ugyanis az Agymanóknak nemcsak főhőse, de egyúttal „helyszíne” is, amennyiben kora kamaszkori érzelmi hullámzásait, gyors hangulatváltozásait nemcsak a kívülállók szemével, de az őt irányító főbb érzelmek (Derű, Undor, Majré, Bánat és Harag) dramatizált hétköznapi irányítómunkájaként is lekövethetjük. A memóriát is befolyásoló, az agy irányítópultja felett felváltva zongorázó, beszédes formájú (csillag, brokkoli, idegsejt, könnycsepp és tégla), egyedi színekkel (sárga, zöld, lila, kék és piros) és kompatibilis tulajdonságokkal felruházott „Érzelmek” enyhén hullámzó körvonala is expresszív: energiából összeálló, belülről gomolygó halmazállapotukra utal. Amit pedig együtt előadnak, az egyszerre szellemes és revelatív, mert Pete Docter-nek és csapatának olyan közismert és kínzó problémáinkra is van egy-egy elmés magyarázata, mint az, hogy miért nem tudunk szabadulni egy bizonyos idétlen reklám idétlen slágerétől, mire jó a szomorúság, mi lesz a sorsa gyerekkori képzeletbeli barátunknak, és egyáltalán: miért nem emlékszünk mindenre?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12356