KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alice Tükörországban

Varga Zoltán

Alice in Wonderland: Through the Looking Glass – amerikai, 2016. Rendezte: James Bobin. Írta: Linda Woolverton. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Danny Elfman. Szereplők: Mia Wasikowska (Alice), Johnny Depp (Kalapos), Sacha Baron Cohen (Idő), Helena Bonham Carter (Vörös Királynő). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 113 perc.

 

„Ki gondolta volna még nemrég, hogy a trükk a fantasztikum ellenségévé válhat?” – ezt a kérdést Király Jenő a mára remélhetőleg elfeledett Sommers-féle Múmia kapcsán tette fel, s most az Alice Tükörországban apropóján lehet elgondolkodni rajta. Hat éve a Tim Burton által jegyzett, de a Disney Stúdiónál készült Alice Csodaországban-változat a rendező és a Lewis Carroll-mesekönyvek igazi rajongóit egyaránt elkeseríthette, a tiritarka sárkányölős fantasy ugyanis alulteljesített a burtoni ihlet felmutatása és a carrolli bájos nonszensz megőrzése terén – csak hát a kolosszális bevételek egyenes utat jelentettek a folytatáshoz.

Noha maga Lewis Caroll is továbbszőtte kis hősnője kalandjait, a filmvásznon még nem folytattak egyetlen Alice-feldolgozást sem; a végeredmény ismeretében ez aligha mondható sajnálatosnak. A televíziós komédiaműsorok felől érkező, de már egészestés Muppets-filmet is maga mögött tudó James Bobin rendezésében készült Alice Tükörországbannak persze még annyi köze sincs Carroll szövegéhez, mint az első résznek volt: a figurák átvételén kívül alig valami. A már ismert alakok jórészt statisztaszerepben vesztegelnek a hajánál fogva előráncigált sztoriban: a Bolond Kalapos végzetesnek tűnő mélabúját Alice csak azzal orvosolhatja, ha visszamegy az időben és megmenti barátja családját (!) – ennek keretében nemcsak a Vissza a jövőbe-trilógiából ismerős időparadoxonok motívumát dobják be az alkotók, de a manapság oly divatos eredettörténetek szervírozását is kipipálják. Az egyetlen valóban érdekesnek ígérkező új szereplőt Sacha Baron Cohen testesíti meg, azonban a félig emberként, félig mechanikus óraszerkezetként megformált Idő ideje előtt szorul háttérbe, szimpla üldözővé degradálódva olvad fel a gigantikusan érdektelenné váló hajsza fárasztó forgatagában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12809