KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A galamb szárnyai

Kis Anna

 

Pénzzel és halálszaggal manipulált szerelem a 19. és 20. század ütközetében, küzdelem a társadalmi kutyaszorító ellen, könnyes érzelmi önfeláldozás, abszurd és nekrofíl szerelmi háromszög és karneváli hangulat az amerikaiból angollá vedlett, századfordulós Henry James finom stílusú regénye nyomán – mi másra számíthat az ember, mint felkavaró, kosztümös drámaiságra a fátyolosan fényképezett századelő igéző környezetében. A baj csak ott kezdődik, amikor az igéző környezet – azaz a lenyűgöző London és Velence – önálló életre kel, és egy utazási iroda ajánló klipjeként kezd működni, mintegy mellékesen megtűzdelve az erőtlen karakterek háttérben megbúvó, sematikusan levezényelt és csak elviekben drámai történetének cselekménypontjaival. Látványt kapunk szemernyi történettel ízesítve, pedig fordítva lenne fogyasztható.

Kate és Merton szerelme titkos, állítólag szenvedélyes, ám anyagilag nem kielégítő. Milly ellenben nagyon kedves, milliomos és ráadásul várhatóan rövidéletű. Milly és Kate jó barátnők a maguk jogos igényeivel: Milly nem akar szűzen meghalni, Kate pedig nem óhajt pénz nélkül élni. És itt veszi kezdetét a könnyes önfeláldozás. Van egy bedobható, csalinak kiválóan alkalmas hím talonban, így tehát Kate saját szerelmét prostituálja. Menetrendszerűen megérkezik a várva várt halál Velencében, a megkezdett játszmát folytatni mégsem lehet; az örökséghez már senkinek nincs gusztusa, s az erkölcsileg túlérzékeny Merton morális alapon beleszeret a halott lány emlékébe. Mindent összevetve egyedül Milly jár jól: pénz neki már úgysem kell, viszont kap érzelmi végkielégítést, sejthetően nem szűzen hal meg, és igazán szép temetést rendeznek neki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3966