KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kavarás

Varró Attila

Blended – amerikai, 2014. Rendezte: Frank Coraci. Írta: Ivan Menchell és Clare Sera. Kép: Julio Macat. Zene: Rupert Gregson-Williams. Szereplők: Adam Sandler (Jim), Drew Barrymore (Lauren), Wendi McLendon-Covey (Jen), Bella Thorne (Hilary), Braxton Beckham (Brendan). Gyártó: Warner Brothers / Happy Madison Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 117 perc.

Miután Adam Sandler a Ki nevet a végén két és fél órás szerzői önvallomásában leszámolt a kezdeti sikereit hozó freak-komédiákkal és csalódott az útkeresését jelentő romkomokban, minden figyelmét a családi vígjátékok felé fordította, amelyek hőse párnapos össznépi kiruccanás keretében (függetlenség napja, esküvő, újévi hajókirándulás, trópusi vakáció) helyet, célt és békét talál magának a középkorú rémálomban. Sandler azonban továbbra sem képes szabadulni a régi rutinoktól, az új terepen előbb az örökkamasz lúzert zavarta párszor végig (Nagyfiúk, Apa ég), majd romantikus hősét eresztette gyanútlan családanyára (Kellékfeleség). Eredeti címéhez híven (ami inkább Keverés) az idei Kavarás ismét romkom-alapkonfliktust hasznosít családi kontextusban: egy kamufamília bajforrásai helyett ezúttal két (látszólag) inkompatibilis csonka család kényszerű közös nyaralása hozza össze hősünket az álomanyukával, a hawaii luxusstrandok tejjel-mézzel folyó kánaánja helyébe pedig egy dél-afrikai üdülőfalu mesés csokigyára lép.

Túl azon, hogy a Kavarás két órás hossza ellenére sem képes több ízt kihozni az izgalmasnak tűnő „családi screwball” zsánerkeverékből a szokásos Sandler-köröknél (románc-romboló rinónász és majomzenekar; kedves ám félidióta színesek; ütős játék, mint poénforrás), Frank Coraci házirendező egyfajta önreflektív trilógiát teremt a sztáréletműben, jelezve a romkom-ciklus végpontját, amelyben épp a rokonlélek Drew Barrymore jelentette az ideális Évát a romantikus Adam mellett. Coraci nem csupán epizódszereplőket (meleg háttér-énekestől Tízmásodperces Tomig) és konkrét jeleneteket (a reggel ajtót nyitó gonosz ex) emel át a Nászok ászából és az 50 első randiból, de a párkapcsolati problémával konkrétan reflektál Sandler új komikus-státuszára (mint ezt a blending-motívumot megéneklő calypso-énekesek bizarr görög kórusa is jelzi). Fejlődésképtelen hősünk 1998-ban a megváltó szerelem sorsfordító erejével szembesült, 2004-re megbékélt a románctörténetek végtelen monotóniájával, 2014-ben pedig a szívcsata már csak eszköz egy több tagot számláló célközönség egyesítésére, amelyben a családapák mellett a nők és gyerekek is megkaphatják a nekik kijáró örömöket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11911