KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Örökzöld

N. N.

A brüsszeli székhelyű Európai Film és Televízió Akadémia háromszáz tagját kérte fel idén tavasszal, válasszák ki az elmúlt száz év legjelentősebb filmjeit. A végső lista 282 filmcímet tartalmaz. Ebből száz amerikai, harminckilenc francia, harmincnégy olasz, huszonkettő angol, tizenhat japán, tizennégy német, tizenegy orosz, tíz svéd, hét spanyol, négy dán. A többi országban akár ne is lett volna filmművészet. Az említésre méltatott filmek között egyetlen magyar film sem szerepel, igaz, a cseh újhullámból is csak egy fért be száz év legjobb filmjei közé, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, száz év lengyel filmterméséből pedig három (Hamu és gyémánt, Az ígéret földje, Kék, ez utóbbi ráadásul igazából francia). Polanski, Skolimowski, Jancsó, Makk, Tarr, Szabó István, Mihalkov, Chytilová nevét hiába keresnénk a listán. Formanét is csak az Amadeus teszi emlékezetessé. De Jarman, Greenaway, Rohmer, Malle vagy Fassbinder sem kerültek be az első száz év legkiválóbb rendezői közé, kiszorította őket Blake Edwards, Jack Lee-Thompson, Frank Tashlin és Jamie Uys. A legjobb tizenhat film listája kevéssé bosszantó, csupa alapfilm szerepel benne (Chaplintől rögtön három is, ami elviselhető túlzás lenne, ha legalább egy Buster Keaton-opusz ott szerepelne), de azért nem feledtetheti a teljes jegyzék keltette rosszérzést, mennyire esetleges, hogy miből lesz (film)történelem. Mi otthon persze összeállíthatjuk a magunk nagytucatját, de egy ilyen nyilvános rangsor akkor sem tréfadolog, ha bírálják is, azért hat ránk, szelektál, befolyásolja a televíziók, a mozik, a filmklubok műsorát, ahogy a brüsszeli tizenkettő mindmáig mérvadó. Szép idea, hogy minden érték maradandó, csakhát kevéssé igaz: a jövő azé, aki megműveli. Csak szorgalom, türelem, kellő számú lista, vagyis gondos gyomlálás kérdése, hogy száz évek múltán a Pretty Woman ragyogjon a filmemlékezetben, a Szegénylegények és a Fekete Péter pedig elmerüljön a feledésben.

 

Orson Welles: Az aranypolgár (amerikai, 1941) – 25 szavazat

Marcel Carné: A szerelmek városa (francia, 1943) – 18 szavazat

Charlie Chaplin: Aranyláz (amerikai, 1925) – 17 szavazat

Szergej Eizenstein: Patyomkin páncélos (orosz, 1925) – 15 szavazat

Federico Fellini: Nyolc és fél (olasz, 1963) -14 szavazat

Carl Dreyer: Jeanne d’Arc (francia, 1928) – 13 szavazat

Jean Renoir: A játékszabály (francia, 1939) -13 szavazat

Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov (orosz, 1967) – 12 szavazat

Jean Vigo: Atalante (francia, 1934) – 10 szavazat

Federico Fellini: Országúton (olasz, 1954) – 10 szavazat

Charlie Chaplin: Nagyvárosi fények (amerikai, 1931) – 9 szavazat

Charlie Chaplin: Modern idők (amerikai, 1936) – 6 szavazat

Federico Fellini: Amarcord (olasz, 1973)

D. W. Griffith: Türelmetlenség (amerikai, 1916)

Abel Gance: Napóleon (francia, 1927)

Stanley DonenGene Kelly: Ének az esőben (amerikai, 1952)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=327