KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gáláns dámák

Koltai Ágnes

Nemes Brantôme, a botcsinálta katona, élveteg szoknyapecér és műkedvelő irodalmár a tizenhatodik század Franciaországának budoártudósítója. Személyes élményeit írta meg, post-Bocaccio és pre-Laclos stlusban. A hölgyek, pontosabban a francia királyi udvar asszonyai adakozóak és pajkosak voltak. Galantériájuk ékes bizonyítékai az állandóan vetetlen ágyak, a feldúlt padlások és magtárak; s óh isteni szentség: egy templomoldalhajó is mi mindenre nem alkalmas!

Jean-Charles Tacchella szépasszonyokkal, köztük a baba finomságú Isabella Rossellinivel játszatja el Brantôme szerelmi történeteit. Ahány hódítás, annyi furfang, szenvedély és pajzán csata. No nem afféle héjanász, csak kicsit gonosz civakodás, féltékenykedés, bosszú. Politikai és szerelmi intrikák az udvarban, az egyik fűszerezi a másikat, hogy az uralkodás ne legyen oly unalmas és fárasztó.

A Gáláns dámák rutinos film-pikareszk, felszabadult játék, s jóllehet Tacchella életművében nem ez a legérdemesebb alkotás (szívesebben emlékezünk a Sógorok, sógornőkre), az elszürkülő francia moziban különös színfolt: bátran komolytalan, önfeledten bohóckodó.

Nemes Brantôme életfilozófiáját a hippik örökölték meg, akik a háború művészete helyett a szerelemét választották. Aki kimaradt a hippikultúra áldásaiból, most a moziban pótolhatja a szabad szerelem iskolájának elmaradt leckéit. Félelem és kockázat nélkül!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=518