KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az elnök elrablása

Simándi Júlia

 

Hogy ez az ízig-vérig amerikai film miért kanadai, azt állapítsák meg az adóellenőrök. De, hogy nekünk mi szükségünk volt rá? Nem mintha színvonaltalan vagy éppen selejtes áruról lenne szó, ellenkezőleg: nagyvonalúan megrendezett politikai krimi pereg előttünk. A monumentális tömeg-totálok feszes ritmusban váltakoznak egy-egy akció mozzanatainak szuperközelijeivel: egy lenyomódó kilinccsel, egy bekapcsolódó relével, egy félelmetes szempárral, satöbbi. Az izgalmas vágás mellett feszültségfokozó szerepe van a zajoknak és zörejeknek is. (Ezt az átgondolt hatásmechanizmust csak a csapnivaló szinkron teszi tönkre.) S biztos, hogy másutt, például nyugaton, a történettel sincs az égvilágon semmi baj. Csak itt, nálunk kelt megrökönyödést a megnyerően okos, rugalmas és igazságos, szellemes és tevékeny, ráadásul idős kora ellenére roppant férfias amerikai elnök, és elrablója, a cezaromániás kéjgyilkos, az antikapitalista forradalom nevében gyémántokat rabló exgerilla története. Persze, bizonyos mértékig számíthatunk a nézők politikai tisztánlátására, mellyel különbséget tudnak tenni forradalmár és terrorista, a filmbéli mese-elnök és Ronald Reagan között. S számíthatunk arra is, hogy a krimi-izgalmak, az újszerűen kiagyalt emberrablási lelemények, s a kanadai és az amerikai rendőrök civódásai feledtetik a film politikai szándékát, politikai világát, amely – úgy tetszik, nem más, mint – Amerika apológiája. Számíthatunk erre, hiszen nyilván ez történt a film átvételekor is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6709