KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyermekkorom kenyere

Hegyi Gyula

Aknát – veszélyes, bármelyik pillanatban gyilkolni kész robbanószert – szedni köztudomás szerint nem éppen gyerekjáték: a képzett és gyakorlott tűzszerészek is súlyos áldozatok árán küzdenek meg a háborúk e hosszú időre tartósított, halált hozó konzerveivel. A Gyermekkorom kenyere című szovjet film ifjú, tizenöt éves hőse afféle autodidakta tehetségként mégis erre a mesterségre specializálja magát, s néhány nap alatt százával szedi fel a legbonyolultabb német aknákat is a lágyan hullámzó rozstáblából. Teszi mindezt darabbérben, aknánként húsz deka kenyérért: így segítve apa nélkül maradt családja megélhetését. Precíz részletességgel filmre vett aknaszedési technikáját ezért rokonszenves szeretettel figyeljük: bár izgalmunkat nagymértékben csökkenti, hogy a veszélyes robbanószereket nyilvánvalóan hatástalanította a dramaturgia, többek között a címben ígért önéletrajzi visszaemlékezés logikája is.

Jaroszlav Lupij rendező az ifjúsági kalandfilmek ismerős elemeit a frissen felszabadult szovjet területek hétköznapjainak bemutatásával párosította: azzal a korszakéval, amikor a mind messzebb húzódó frontok mögött az asszonyoknak, a gyerekeknek, az öregeknek és egy-két nyomorék férfinak kellett az újjáépítést megkezdenie. Kár, hogy az „ifjúsági filmek” sablonjai erősebbnek bizonyultak az izgalmas történelmi pillanat valós bemutatásánál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7845