KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rövid, de kemény

Harmat Eszter

Rövid, de kemény - magyar, 2008. Rendezte és írta: Nyíri Kovács István. Kép: Mester Ákos. Zene: Mizar és Nagy Róbert (Roberson). Szereplők: Ruszina Szabolcs (Kornél), Szalay Kriszta (Jósnő), Oszter Alexandra (Pszichológus), Fazakas Júlia (Lány), Straub Péter (Haver), Bán János (Apa), Scherer Péter (Robbantó), Hartyándi Jenő (Szakállas). Gyártó: Aréna Mozgókép Mühely. Forgalmazó: Media Mill. Feliratos. 76 perc.

 

Nyíri Kovács István 2006-ban bemutatott első nagyjátékfilmje (Szűzijáték) mindössze 150 ezer forintból készült, mégis az év legnézettebb magyar független filmje lett. A sikeres bemutatkozás után a rendező egy fokkal komolyabb technikai felszereléssel és profibb stábbal, ám hasonló recept alapján fogott hozzá a Rövid, de kemény… Életem elkészítéséhez. A szüzesség elvesztése után most a gyermekvállalás megpróbáltatásai várnak a főhősre (Kornél), akit az apaság utáni olthatatlan vágy helyett csupán az életbenmaradás hajt. Egy tenyérjós szerint ugyanis az égiek nem hosszabbítják meg élete fonalát, ha nem születik rövid időn belül gyermeke. Elindul hát a Szűzijátékból ismert flúgos futam: az anyajelölt utáni reménytelen kutatás hamar menekülésbe vált át, amikor a városban hemzsegő pszichopaták hősünk életére törnek. A rendező eközben még egyet csavar a történeten, és egy „film a filmben” keretbe ágyazza a történetet, de hamar elhagyja a Felforgatókönyvre emlékeztető narratív játékot, hogy a főszereplő és a néző együtt bolyongjon a szürrealista álomjelenetekkel tarkított, sokszor kabarétréfák lazán összefűzött sorozatára emlékeztető jelenetek között.

Sajnálatos módon sokszor éppen az hiányzik a bohózatszerű jelenetekből, ami igazán szórakoztatóvá teszi a műfajt: az időzítés. A poénra felépített jelenetekben az alkotó még akkor is javában bűvöli a cilindert, amikor a néző már rég tudja, hogy egy nyúl kerül ki belőle, így a kitörő nevetés helyett csak megkönnyebbült sóhaj nyugtázza a fergetegesnek szánt csattanót. Mégis megbocsátunk minden kínos pillanatot azokért a jelenetekért, amelyek csípős, szatírába hajló humorukkal ugyanúgy szállóigévé válhatnak, mint a hasonló zsánerű Üvegtigris legemlékezetesebb mozzanatai. Bosszantóan közhelyes és zseniálisan eredeti momentumok kaotikus, mégis szerethetően egyedi egyvelege Nyíri Kovács legújabb munkája. Igazi szerelemfilm, annak minden sutaságával, öniróniájával, távol a hazai nagyköltségvetésű blődlik üzletszerű kéjelgésétől.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9458